Adatvédelemről gyerekeknek - NEMZETI ADATVÉDELMI ÉS INFORMÁCIÓSZABADSÁG HATÓSÁG

Amit tudnod kell az információs jogokról…

Mit értünk információs jogok alatt?

A személyes adatok védelméhez (adatvédelem) és a közérdekű adatok nyilvánosságához (információszabadság) való jogokat közös, összefoglaló néven információs jogoknak nevezzük. Ezek a jogok nagyon fontosak, ezért az Alaptörvényben is szerepelnek (alkotmányos alapjogok).

Mi az adatvédelem?

Személyes adat minden olyan adat, ami egy emberre vonatkozik, róla szól (például a neved, korod, melyik iskolába jársz, mi a diákigazolványod száma). Mindegy, hogy az illető hány éves, gyerek vagy felnőtt, kitűnő tanuló vagy már többször ismételt osztályt stb. – az adatvédelmi jogok megilletik. Az adatvédelem lényege, hogy illetéktelenek nem tudhatnak meg Rólad semmit, Te viszont megkérdezheted, hogy ki és milyen adatokat tart Rólad nyilván, kinek adja át ezeket, milyen célból és meddig tárolja. A személyes adatokat csak meghatározott célból szabad másoknak kezelni (például a közösségi oldalon Általad feltett bulifotó nem jelenhet meg egyszer csak váratlanul egy könyvborítón).
Ha a Veled kapcsolatos információk tévesek, helytelenek (például elírták a neved), kérheted ezek kijavítását. Ha bebizonyosodik, hogy személyes adataidat jogellenesen kezeli valaki, még az adatok törlését is kezdeményezheted


(például még nem vagy 16 éves és kitöltöttél a neten egy törzsvásárlói kártyát játékrendelés során szüleid megkérdezése nélkül).
Az adatkezeléshez szükséges az érintett hozzájárulása, illetve sok esetben a törvény szabja meg, hogy ki, mikor, milyen célból és meddig végezhet adatkezelést (például a rendőri igazoltatásnál át kell adni a személyi igazolványt vagy az orvosnál a TAJ-kártyát).
Az iskolát is törvény hatalmazza fel arra, hogy nyilvántartásokat vezessen Rólad (például napló, ellenőrző, bizonyítvány stb.), a bennük rejlő információkat szüleid is megismerhetik.
16 éves kor alatt a személyes adatok kezeléséhez még szükséges a szülői (törvényes képviselő) beleegyezés, hozzájárulás is (így, mikor szüleid beíratnak egy nyelvtanfolyamra, ezzel egyben felhatalmazzák a nyelviskolát az adataid kezelésére is). 16 éves kor felett már Magad dönthetsz arról, hogy milyen esetben járulsz hozzá ahhoz, hogy mások kezeljék személyes adataidat.
A személyes adatoknak van egy speciális kategóriája, az ún. különleges adatok köre, melyek még szigorúbb védelmet élveznek (például mikor azt mondjuk valakiről, hogy beteg, homoszexuális, kábítószerfüggő, színes bőrű vagy börtönben ült, akkor a különleges adatairól van szó). A különleges adatok kezelésénél még óvatosabban kell eljárni, hiszen itt különösen nagy sérelmet lehet okozni az érintettnek (a következmények az enyhe kellemetlenségtől az élet teljes ellehetetlenítéséig terjedhetnek…)

Mi az információszabadság?

Az állami szervek működésével, a közpénzek elköltésével kapcsolatos információkat nem szabad a közösségtől elzárni, hiszen egy demokráciában fontos alapelv, hogy az emberek az őket érintő döntések hátteréről, az általuk választott döntéshozók eljárásáról minél megbízhatóbb képet kapjanak. Ezért a közfeladatot ellátó szervek (például adóhatóság, vízmű) és személyek (például polgármester, miniszter) kötelessége, hogy rendszeresen, maguktól és kérés esetén külön is beszámoljanak tevékenységükről. Az iskolák honlapjukon tájékoztatnak mindenkit a fontos telefonszámokról, elérhetőségekről, a tanév rendjéről, a házirendről.
Kérdést bárki – akár gyerek, akár felnőtt – megfogalmazhat és benyújthat az adott szervhez írásban, szóban vagy e-mailben és főszabály szerint 15 napon belül meg is kell kapnia a választ. A válaszadást csak kivételesen, törvényi indokokra hivatkozva lehet elutasítani (például ha az magyar katonai titkokat sértene vagy bűncselekmények felderítését akadályozná).

Hogyan élhetek jogaimmal?

Először is nagyon figyelj oda, mikor valahol személyes adatokat kérnek Tőled – ez különösen fontos a netezés során, közösségi oldalak látogatásakor! Ne felejtsd el, hogy az interneten egyszer közzétett adatok, feltöltött fényképek mások által (ideértve szüleid, tanáraid, sőt, akár leendő főnököd is) elérhetőek, letölthetők lesznek, akkor is, ha Te már törölted őket. Ezért jól gondold át, mikor, milyen adatokkal és hová regisztrálsz! Ha valami gyanús, nem egyértelmű, mindig kérj tájékoztatást – miért van ezekre az adatokra szükség, mi lesz a további sorsuk, hová kerülnek?
Az információs jogok gyakorlását elsőként mindig az adatkezelőnél – annál a személynél vagy szervnél, ahol a személyes vagy közérdekű adatok vannak – kell megkezdeni vagy legalábbis megkísérelni. Ha a válasz elutasítás, akkor nyugodtan fordulhatsz az információs jogok védelmével foglalkozó Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz. Ez egy olyan jogvédő szervezet, ahol jogászok dolgoznak és ingyen, bármikor, bármilyen formában (akár e-mailen is) lehet kezdeményezni a panaszod kivizsgálását – sőt, arra is van lehetőséged, hogy kérd, a vizsgálat során semmiképp ne derüljön ki, hogy Te állsz az ügy mögött. A bejelentésed miatt így nem érhet semmilyen hátrány. A Hatóság minden esetben választ ad az információs jogokkal kapcsolatos kérdéseidre és kivizsgálja a panaszt, amit, ha jogosnak ítél, akár még komoly bírságot is kiszabhat az adatkezelőre.

***

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.
Telefon: +36 -1-391-1400
Fax: +36-1-391-1410
E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu