Tájékoztató az adatvédelmi hatósági eljárásokról - NEMZETI ADATVÉDELMI ÉS INFORMÁCIÓSZABADSÁG HATÓSÁG

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Tájékoztató az adatvédelmi hatósági eljárásokról

Határozatok, közlemények, állásfoglalások



I. Az eljárás megindítása:

Adatvédelmi hatósági eljárás kizárólag hivatalból indítható. A Hatóság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) értelmében adatvédelmi hatósági eljárást indít, ha a bejelentésen alapuló vizsgálat (a Hatóság vizsgálati eljárása során beszerzett információk) alapján vagy egyébként valószínűsíthető a személyes adatok jogellenes kezelése, és a jogellenes adatkezelés
a) személyek széles körét érinti, vagy
b) nagy érdeksérelmet vagy kárveszélyt idézhet elő.”
A személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság a fenti eseteken kívül is indíthat adatvédelmi hatósági eljárást.
Az eljárásra az Infotv-ben meghatározott eltérésekkel, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.


II. Ügyféli jogok és kötelezettségek:

Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja.
Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együttesen is eljárhat. A meghatalmazott köteles írásbeli meghatalmazását eredetiben vagy hitelesített másolat formájában az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.
A közigazgatási eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni, így az ügyfél magatartása nem irányulhat a Hatóság megtévesztésére, vagy a döntéshozatal indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél, vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve az ügy eldöntése szempontjából jelentős tényt elhallgat, vagy valótlan adatot szolgáltat, eljárási bírsággal sújtható.
Az adatvédelmi hatósági eljárás során a jogosultsága és a személyazonossága igazolását követően az ügyfél személyesen, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselője útján betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba, azokról másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) szerint az államigazgatási eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolat, illetőleg kivonat illetéke oldalanként magyar nyelvű másolat esetében 100 forint, idegen nyelvű másolat esetében 300 forint. A nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 100 forint. Az iratbetekintést kérő személy által meg nem ismerhető személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratról való másolat készítéséért a megismerhetetlenné tétellel érintett oldalanként 200 forint költségtérítést kell fizetni. Az illetéket a másolat átvételekor az eredeti iraton illetékbélyeggel kell megfizetni.

III. Eljárásjogi kérdések:

A Ket. és az Infotv. szabályai szerint az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől számított nyolc napon belül értesíteni kell, valamint ha az adatvédelmi hatósági eljárást a Hatóság bejelentésen alapuló vizsgálata előzte meg, a bejelentőt az adatvédelmi hatósági eljárás megindításáról, illetve befejezéséről is értesíteni kell.
„Az adatvédelmi hatósági eljárásban az ügyintézési határidő két hónap, amely egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal hosszabbítható meg. A Ket. szabályai szerint azonban nem számít bele az ügyintézési határidőbe a jogsegélyeljárás időtartama, a hatósági nyilvántartásból történő adatok beszerzéséhez szükséges idő, a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.
A Hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. A Hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték.
A Hatóság a tényállás megállapítása céljából felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására.
A Hatóság eljárása során ellenőrzi a jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, melynek egyik eszköze a helyszíni ellenőrzés.
Amennyiben ingó, ingatlan vagy személy megtekintése vagy megfigyelése szükséges, a Hatóság szemlét rendelhet el.
Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a Hatóság határnap vagy határidő megjelölésével arra kötelezi, hogy előtte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg.

Az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság

a) megállapíthatja a személyes adatok jogellenes kezelésének vagy feldolgozásának tényét,
b) elrendelheti a valóságnak nem megfelelő személyes adat helyesbítését,
b) elrendelheti a jogellenesen kezelt vagy feldolgozott személyes adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését,
c) megtilthatja a személyes adatok jogellenes kezelését vagy feldolgozását,
d) megtilthatja a személyes adatok külföldre történő továbbítását vagy átadását,
e) elrendelheti az érintett tájékoztatását, ha azt az adatkezelő jogellenesen tagadta meg, valamint
f) bírságot szabhat ki.


A kiszabott bírság mértéke százezertől húszmillió forintig terjedhet. A Hatóság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit - így különösen a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét - veszi figyelembe.

A Hatóság elrendelheti határozatának - az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő - nyilvánosságra hozatalát, ha azt az adatvédelem érdekeinek, illetve nagyobb számú érintett e törvény szerinti jogainak védelme megköveteli.
A Hatóság határozata a közlése napján jogerőssé válik, ellene közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.
A határozat bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett, de a Hatósághoz - a közléstől számított harminc napon belül - benyújtandó keresetlevéllel.
A bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére irányadó keresetindítási határidő lejártáig, illetve felülvizsgálat kezdeményezése esetén a bíróság jogerős döntéséig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg.


 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz