E-könyv formátumban - https://shop.wolterskluwer.hu/termek-reszletek/jog/adatvedelem-gdpr/gyermekek-online-adatvedelme-utmutato-felnotteknek.p2321/NEB9969.v9938 - megjelent Sziklay Júlia: Gyermekek (online) adatvédelme - útmutató felnőtteknek c. könyve.

A Bevezetőben leírtak szerint:

„Jelen könyv a gyermekeket érintő adatvédelmi környezet tágabb bemutatására tesz kísérletet, sok aktuális gyakorlati valós példa, elemzés és jogeset bemutatásán keresztül. Olvasásához nem kell jogi végzettség, de szükséges az adatvédelmi jogszabályok értelmének, céljának beazonosítása, a szabályozási környezet, a veszélyek és előnyök megértése. Igyekeztem ezért azokra a közelmúltban vagy jelenleg is zajló eseményekre, történésekre kitérni, melyek az adatvédelmi szabályozási környezetet napjainkban is alakítják.

Az ELTE gyermekvédelmi szakjogász képzésen oktatóként különféle területről érkező szakemberrel találkozom, akik mindig megerősítik, hogy a napi munkájuk során sokszor lényeges adatvédelmi kérdésekben kell döntést hozniuk, és ezeknek a döntéseknek komoly következményei is lehetnek.

Rendkívül fontosnak tartom, hogy a gyermekekkel foglalkozó és a gyermekek adatait kezelő személyek vagy szervezetek – legyenek szülők, pedagógusok vagy a hatóságok képviselői – tisztában legyenek az adatkezeléssel járó felelősségükkel, és tudják, hogy kérdés esetén milyen úton induljanak el. Ez nem feltétlenül jelenti jogszabályi hivatkozásokkal teletűzdelt hivatalos állásfoglalás azonnali kibocsátását, hiszen – ahogy az a példákból is látható – sokszor kifejezetten nehéz, „jogászt próbáló” értelmezések mentén dönthető csak el egy konkrét jogvita. Ami azonban elvárható, az a problémák felismerése és a jogszerű megoldás felé történő nyitottság, nyitás. Ennek előfeltétele pedig egy bizonyos szintű tájékozottság, odafigyelés, amihez reményeim szerint jelen írás is hozzásegítheti az érdeklődőt.

Az adatvédelmi biztos mellett, majd a NAIH-nál eltöltött 30 év alatt nagyon sok olyan üggyel és témával találkoztam, melyek a gyermekek privát szférájához kapcsolódnak. A magam részéről igyekeztem ezekhez kiemelten gyermekbarát szemlélettel közelíteni, a „gyermek mindenekfelett álló érdekének” védelmét szem előtt tartva. Emiatt is szeretném hangsúlyozni, hogy bár jelenleg a NAIH nemzetközi alelnöke vagyok, a könyvben szereplő jogértelmezések, megjegyzések – kivéve, ahol egyértelműen már „ítélt dologról” vagy NAIH hivatalos állásfoglalásról van szó – a saját szakmai meggyőződésemet tükrözik.

Végül szeretnék köszönetet mondani NAIH-os kollégáimnak, elsősorban dr. Tóth Beátának, aki már sok-sok éve jogászként, édesanyaként két lábbal a földön járva, a magyarországi valós gyermekjogi helyzet ismerőjeként lelkiismeretesen intézi a gyermekeket érintő adatvédelmi ügyek oroszlánrészét, és akivel mindig hasznos és lélekerősítő beszélgetéseket tudunk a témában folytatni.”