- Részletek
- Kategória: Hírek
Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) 2026–2027-es munkaprogramot fogadott el, amely a 2024–2027-es stratégia második végrehajtási ciklusát jelenti. A dokumentum kijelöli az uniós adatvédelem következő két évének prioritásait, különös tekintettel a jogalkalmazás harmonizációjára, a végrehajtás megerősítésére és a digitális szabályozási környezetben való összehangolt fellépésre.
Az EDPB a következő időszakban továbbra is gyakorlati, közérthető iránymutatások kiadására törekszik. 2026–2027-ben többek között iránymutatás készül az anonimizálásról, az álnevesítésről, a jogos érdekről, a gyermekek adatainak kezeléséről, a „consent or pay”modellekről, valamint a tudományos kutatás céljából végzett adatkezelésről. Emellett frissítik az adatvédelmi tisztviselőkre (DPO)vonatkozó iránymutatást, és további ajánlások készülnek például az e-kereskedelmi fiókregisztrációk jogalapjáról.
A vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – támogatása érdekében az EDPB uniós szintű mintadokumentumokat dolgoz ki, többek között adatvédelmi incidens-bejelentéshez, adatvédelmi hatásvizsgálathoz (DPIA), jogos érdek teszthez, adatkezelési nyilvántartáshoz ésadatkezelési tájékoztatókhoz.
A Testület emellett véleményeket ad ki tanúsítási rendszerekről, magatartási kódexekről és akkreditációs követelményekről, valamint tovább erősíti a párbeszédet az érintett ágazatokkal.
A végrehajtás terén a Testület célja az egységes jogalkalmazási kultúra megerősítése. Ennek részeként frissíti a GDPR 60. cikk alkalmazására vonatkozó iránymutatásokat, útmutatót készít a panaszok korai rendezéséről, valamint iránymutatást ad a kölcsönös segítségnyújtásról (GDPR 61. cikk) és a sürgősségi eljárásról (GDPR 66. cikk). 2026-ban összehangolt végrehajtási akció indul az átláthatósági és tájékoztatási kötelezettségek (GDPR 12–14. cikk) vizsgálatára.
A munkaprogram kiemelten foglalkozik a több jogterületet érintő kérdésekkel is. Az EDPB közös iránymutatásokat tervez az MI-rendelet (AI Act), a digitális piacokról szóló rendelet (DMA), valamint a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) és a GDPR kapcsolatáról.
Külön figyelmet kap a generatív mesterséges intelligencia adatgyűjtési gyakorlata (adat scraping), a blokklánc-technológiák és a diagnosztikai/telemetriai adatkezelés.
Nemzetközi szinten a Testület folytatja a harmadik országokkal való együttműködést, az adattovábbítási mechanizmusok – például megfelelőségi határozatok, kötelező erejű vállalati szabályok (BCR), általános szerződési kikötések – értékelését és fejlesztését, valamint az adatvédelmi végrehajtás terén történő globális párbeszéd erősítését.
Az EDPB munkaprogramja a következő linkről érhető el (angol nyelven):
https://www.edpb.europa.eu/our-work-tools/our-documents/strategy-work-programme/edpb-work-programme-2026-2027_en
- Részletek
- Kategória: Hírek
Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) 2020 októberében hozta létre a Koordinált Végrehajtási Keretrendszert (Coordinated Enforcement Framework – CEF) azzal a céllal, hogy erősítse és összehangolja a felügyeleti hatóságok közötti együttműködést és jogérvényesítést az EGT területén. A korábbi CEF-akciók a közszféra felhőszolgáltatás-használatát, az adatvédelmi tisztviselők (DPO-k) kijelölését és helyzetét, valamint a hozzáférési jog érvényesülését vizsgálták. A negyedik koordinált akció középpontjába az érintetti jogok közül a törléshez való jog (right to erasure) került, amely az egyik leggyakrabban gyakorolt jog, és amely számos panaszt, illetve hatósági döntést eredményezett az EGT-ben.
2025 folyamán 32 felügyeleti hatóság indított összehangolt vizsgálatot annak feltárására, hogy az adatkezelők miként hajtják végre a törléshez való jogot a gyakorlatban. A vizsgálatok különböző méretű és ágazatú szervezetekre terjedtek ki. Az akció nem minden esetben jelentett formális jogérvényesítési eljárást: egyes országokban tényfeltáró vizsgálatként zajlott, máshol annak eldöntésére szolgált, szükséges-e hivatalos eljárás indítása, illetve több esetben már folyamatban lévő vizsgálatok részeként vagy azok folytatásaként került sor rá. A hatóságok közösen kidolgozott kérdőívet alkalmaztak az adatkezelők megkeresésére; összesen 764 adatkezelő válaszolt.
Az elkészült jelentés a részt vevő hatóságok megállapításait összesíti, és hét visszatérő problémát azonosít. A tapasztalatok részben megerősítették a 2024-es, a hozzáférési jogot vizsgáló koordinált akció
megállapításait: számos szervezetnél hiányoznak a megfelelő belső eljárások az érintetti kérelmek kezelésére, illetve nem biztosítanak elegendő tájékoztatást az érintettek számára. Emellett külön problémaként merült fel, hogy egyes adatkezelők a tényleges törlés helyett nem hatékony anonimizálási technikákat alkalmaznak. A hatóságok következetlen gyakorlatokat tapasztaltak az adatmegőrzési időtartamok meghatározásában, valamint nehézségeket a biztonsági mentésekben
(backupokban) tárolt adatok törlésével kapcsolatban.
Mivel a törléshez való jog nem abszolút jog, több adatkezelő számára kihívást jelent a jog gyakorlására vonatkozó feltételek helyes értelmezése és alkalmazása, különösen az érintetti jog és más jogok, illetve jogos érdekek közötti mérlegelés során.
Összességében a vizsgálatban részt vevő adatkezelők megfelelési szintjét „átlagosnak” értékelték, amely olyan tényezőktől is függött, mint a szervezet mérete, az érkezett törlési kérelmek száma vagy az adott ágazat sajátosságai. Ugyanakkor a jelentés több bevált gyakorlatot is azonosít.
Az összefoglaló, valamint az egyes tagállamokra bontott jelentések a következő linkről érhetőek el (angol nyelven):
https://www.edpb.europa.eu/our-work-tools/our-documents/other/coordinated-enforcement-action-implementation-right-erasure_en
- Részletek
- Kategória: Hírek
Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) és az európai adatvédelmi biztos (EDPS) 2026. február 11-én közös véleményt fogadott el a Digitális Omnibus rendelettervezetről, amely az uniós digitális szabályozási keret egyszerűsítését, az adminisztratív terhek csökkentését és az európai szervezetek versenyképességének erősítését célozza. A két intézmény elsősorban a GDPR, az EUDPR, az ePrivacy irányelv és az ún. Data Acquis módosításait vizsgálta abból a szempontból, hogy azok valódi egyszerűsítést hoznak-e, növelik-e a jogbiztonságot, és nem csökkentik-e az alapvető jogok védelmi szintjét.
Az EDPB és az EDPS komoly aggályokat fogalmaztak meg a személyes adatok fogalmának tervezett módosításával kapcsolatban, álláspontjuk szerint a javaslat túlmutat a technikai pontosításon, nincs összhangban az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával, és indokolatlanul szűkítené a személyes adat fogalmát. Kifogásolták azt is, hogy a Bizottság végrehajtási aktusban határozhatná meg, mi nem minősül többé személyes adatnak pszeudonimizálás után. Ugyanakkor az EDPB és az EDPS több elemet kifejezetten üdvözölt: támogatják az adatvédelmi incidensek bejelentési kötelezettségéhez kapcsolódó kockázati küszöb emelését és a határidő meghosszabbítását, mivel ez csökkenti az adminisztratív terheket anélkül, hogy gyengítené az egyének védelmét. Pozitívnak tartják a közös sablonok bevezetését, a biometrikus azonosításhoz kapcsolódó új kivételszbályt, valamint a „tudományos kutatás” fogalmának harmonizációját.
Az MI-rendszerek kapcsán nem tartják szükségesnek a jogos érdek külön nevesítését a GDPR-ban, ugyanakkor támogatják a különleges adatok járulékos kezelésére vonatkozó kivétel bevezetését, megfelelő garanciák mellett. A joggal való visszaélés és az átláthatósági kötelezettségek terén egyszerűsítést támogatnak, de további pontosításokat kérnek a jogbiztonság érdekében.
Az ePrivacy irányelv módosításai közül különösen támogatják az adatkezelési hozzájárulás nyilatkozat megfelelő súlyának megőrzésével és a cookie-bannerekkel kapcsolatos javaslatokat, üdvözlik az adatvédelmi hatóságok felügyeleti szerepének megerősítését, ugyanakkor rámutatnak a személyes és nem személyes adatokra vonatkozó párhuzamos szabályozási rezsimek okozta nehézségekre.
A Data Acquis módosításai kapcsán támogatják a szabályok egyszerűsítését, hangsúlyozzák, hogy a közszféra nem kötelezhető újrahasznosítási hozzáférés biztosítására, és közérdekű vészhelyzetben is csak pszeudonimizált személyes adatok oszthatók meg, ha az anonimizált adatok nem elegendők. Fontosnak tartják a megfelelő garanciák fenntartását, a végrehajtási szabályok és az intézményi szerepek további tisztázását.
Összességében az EDPB és az EDPS támogatja az egyszerűsítést és a versenyképesség erősítését, de hangsúlyozza: mindez nem járhat az alapvető jogok és az adatvédelem szintjének csökkenésével.
A teljes közlemény angol nyelven a következő linkről érhető el:
https://www.edpb.europa.eu/news/news/2026/digital-omnibus-edpb-and-edps-support-simplification-and-competitiveness-while_en
- Részletek
- Kategória: Hírek
Az EDPB és az EDPS közös véleményt fogadtak el az Európai Bizottság „Digitális Omnibusz az MI”-ről szóló javaslatáról. A javaslat célja az MI rendelet alá tartozó egyes harmonizált szabályok végrehajtásának egyszerűsítése annak érdekében, hogy biztosítsa azok hatékony alkalmazását. Az EDPB és az EDPS támogatják az MI rendelet végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati kihívások kezelésére irányuló célt, azonban kiemelik, hogy az adminisztratív egyszerűsítés nem járhat az alapvető jogok védelmének csökkenésével. Így például az EDPB és EDPS közös véleménye szerint a Bizottság MI jártasságra vonatkozó javaslata jelentősen felpuhítaná az jelenlegi kötelezettséget, és végső soron aláásná annak eredeti célját.
Az EDPB és EDPS közös véleménye az alábbi linken érhető el: https://www.edpb.europa.eu/system/files/2026-01/edpb_edps_jointopinion_202601_proposal_ai-omnibus_en.pdf
