Az elmúlt napokban jelentősen megszaporodtak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) nevével visszaélő, káros hivatkozást tartalmazó e-mail üzenetekre vonatkozó lakossági bejelentések.

A csalók a Hatóság nevével visszaélve „utolsó felszólítás” tárgyú e-mailekben valótlan jogszabályi hivatkozásra (pl. 2026. évi Digitális Szuverenitási Törvény), állítólagos hatósági ellenőrzésre, sürgős határidőre (24 óra) és szankciókra (bírság, zárolás, végrehajtás) hivatkozva próbálják rávenni a címzetteket arra, hogy a megadott hivatkozáson keresztül „megfelelőségi igazolást” végezzenek. Az e-mailben elhelyezett linkre kattintva feltehetőleg adathalászok próbálják kicsalni a címzettek adatait a Hatóság nevében.

Több bejelentés érkezett annak kapcsán is, hogy a Hatóság munkatársaként bemutatkozó rosszhiszemű személy telefonhívás során a hívott felet érintő gyanús banki tranzakció észlelésére hivatkozva a hívott fél banki adatait szeretné kitudakolni a Hatóság eljárását színlelve, illetve eszközére szeretne valamely alkalmazást, programot telepíttetni a gyanútlan áldozattal.

A Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy hatósági eljárásban keletkezett hivatalos iratot sem e-mail útján, sem telefonon nem közöl, személyes vagy bankkártyaadatokat, illetve belépési adatot sem e-mailben, sem telefonon nem kér, továbbá nem küld külső felületre irányító, azonnali intézkedést sürgető felszólításokat sem!

Napjainkban egyre gyakoribbak a rosszindulatú, adathalász tevékenységek, és az elkövetési módszerek is egyre kifinomultabbak. Sok esetben azonban vannak árulkodó jelek, amelyek jelzik, hogy adathalász tevékenységről van szó. A megtévesztő üzenetek jellemzően:

• ismeretlen, nem „.hu” végződésű e-mail-címről érkeznek,
• sürgető, fenyegető hangvételűek (pl. 24 órás határidő),
• adatvesztéssel, bírsággal vagy végrehajtási eljárással riogatnak,
• hivatalosnak tűnő, de valótlan vagy félrevezető jogi hivatkozásokat tartalmaznak,
• ismeretlen vagy hamis weboldalra mutató linket tartalmaznak,
• helyesírási, nyelvhelyességi hibákat, illetve szokatlan karaktereket tartalmaznak.

A Hatóság az érintetteknek azt javasolja, hogy a hasonló megkereséseket kezeljék fokozott körültekintéssel, az ilyen jellegű üzenetekre ne válaszoljanak, kerüljék az üzenetekben szereplő hivatkozások megnyitását, és ne adják meg személyes vagy bankkártyaadataikat ismeretlen felületeken.

A Hatóság óvatosságra és körültekintő internethasználatra hívja fel a figyelmet.

Budapest, 2026. május 5.

Dr. habil. Péterfalvi Attila

 elnök, c. egyetemi tanár

Közlemény

a Mediaworks Hungary Zrt. adatvédelmi incidensével érintett személyes adatok nyilvánosságra hozatalának jogellenességéről

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a sajtóban megjelent információk alapján szerzett tudomást arról, hogy egy hekkercsoport csaknem 15 millió fájlt, összesen mintegy 8,5 terabájtnyi adatot szerzett meg jogellenesen a Mediaworks Hungary Zrt. rendszeréből és tett közzé a darkweben. A hírek szerint a kiszivárgott fájlok között olyan dokumentumok vannak, amelyek nagy számban személyes adatokat (neveket, lakcímeket, bankszámla adatokat), valamint közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat is tartalmaznak.

Az eddig rendelkezésre álló információk alapján a Hatóság álláspontja szerint megalapozottan állítható, hogy ez a magatartás személyes adatok jogellenes kezelését valósíthatja meg. Ezért a Hatóság hivatalból vizsgálatot indít és ennek eredményétől függően megteszi a szükséges további intézkedéseket.

A Hatóság, ahogyan azt a Tisza Párt adatvédelmi incidense kapcsán is tette^[1], nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a Mediaworks Hungary Zrt. adatvédelmi incidenséről – mint közérdekű ügyről – a sajtó beszámol, tartózkodjon attól, hogy közölje a jogellenesen nyilvánosságra hozott személyes adatok internetes elérhetőségét.

A sajtónak a tevékenysége során be kell tartania az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) előírásait. A Hatóság ezzel összefüggésben rögzíti, hogy a médiaszolgáltatók az általuk közölt médiatartalom jogszerűségéért önálló felelősséggel tartoznak. Adatkezelésüket nem teszi jogszerűvé az a körülmény, hogy a személyes adatokat valaki már nyilvánosságra hozta.

A Hatóság felhívja továbbá a nyilvánosság figyelmét arra, hogy a jogellenesen nyilvánosságra hozott személyes adatok további bárminemű tárolása, felhasználása jogellenesnek minősülhet.

Budapest, 2026. május 4.

Dr. habil. Péterfalvi Attila

elnök, c. egyetemi tanár

^[1] Ld. https://www.naih.hu/tajekoztatok-kozlemenyek?download=1303:kozlemeny-a-politikai-partok-adatbazisaibol-nyilvanossagra-kerulo-szemelyes-es-kulonleges-adatok-mediaszolgaltatok-altali-felhasznalasanak-adatvedelmi-kovetelmenyeirol

2016. április 27-én fogadta el az Európai Parlament és a Tanács az az uniós adatvédelmi reformcsomagot, mely két jogszabályt foglal magába: az általános adatvédelmi rendelet  (General Data Protection Regulation, GDPR) közvetlenül minden uniós országban 2018. május 25-től vált alkalmazhatóvá, míg a bűnügyi irányelv átültetése  a tagállamok részéről 2018. május 6-ig volt kötelező (Magyarországon az implementáló jogszabály az Infotv.).

Az elavultnak minősített 95/46/EK számú uniós adatvédelmi irányelvet váltó GDPR elsősorban a technológiai változásokra kívánt megfelelő szabályozással reagálni: a határon átnyúló adatáramlások mennyiségi és minőségi ugrása, a globalizáció új kihívások elé állította  a személyes adatok védelmét, a digitális piac támogatása mellett a jogbiztonság és a szabályok egységes és erős kikényszeríthetősége is jogalkotói cél volt. Mindenekelőtt azonban egyértelmű maradt a legfőbb elv:  „a személyes adatok kezelését az emberiség szolgálatába kell állítani”.

Az elmúlt 10 évben – nem utolsósorban az adatvédelmi felügyeleti hatóságok és a belőlük álló Európai Adatvédelmi Testület  munkájának is köszönhetően – a GDPR szabályait a jogalkalmazók, az adatkezelők és az érintettek is megismerték, a jogkövetési és jogérvényesítési szándék egyre erősödik.

A joganyag azonban élő, az Európai Uniót érő kihívásokra megpróbál rugalmasan reagálni, így 2025-ben megszületett a GDPR eljárási rendelete és 2025. november 19-én a Bizottság nyilvánosságra hozta javaslatát a digitális szabályok egyszerűsítése és az innováció ösztönzése érdekében (ún. digitális omnibusz-csomag), mely a GDPR szövegét is sok ponton módosítani kívánja. Az elkövetkező időszak az egyszerűsítési szabályok megvitatásáról és elfogadásáról fog szólni.

Egy dolog azonban biztos:  a GDPR technológia-semleges szabályozása miatt alkalmas volt és alkalmas lesz arra, hogy bármilyen új technológiai környezetben is ellássa a személyes adatok magas szintű védelmét az Európai Unió Alapjogi Chartájának és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szellemében.

EDPB –videó: https://www.edpb.europa.eu/news/news/2026/marking-10-years-gdpr-evolution-european-data-protection-landscape_en

Az EDPB legutóbbi plenáris ülésén elfogadta a személyes adatok tudományos kutatás céljából történő kezelésére vonatkozó 1/2026. iránymutatást, amely a következő linkre kattintva érhető el, egyelőre angol nyelven:

https://www.edpb.europa.eu/system/files/2026-04/edpb_guidelines_202601_scientificresearch_en.pdf

Az iránymutatással kapcsolatban 2026. június 25-éig társadalmi konzultációt kezdeményezett az EDPB, az észrevételek benyújtására a következő linkre kattintva van lehetőség:

https://www.edpb.europa.eu/our-work-tools/documents/public-consultations/reply-form_en?node=9409

 A Hatóság telefonos ügyfélszolgálatától tájékoztatás kérhető:

• a benyújtott beadvány vizsgálatának állásáról;

• a Hatóság eljárásainak szabályairól;

• a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet), valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) továbbá az egyes adatvédelmi tárgyú ágazati jogszabályok általános rendelkezéseiről;

• személyes ügyfélfogadás idejéről;

• az adatvédelmi tisztviselő bejelentésével kapcsolatban.
  

Egy konkrét adatkezelésre vonatkozóan telefonon feltett kérdések az adatkezelés részleteinek és dokumentációjának ismerete nélkül telefonos ügyfélszolgálat keretében általánosságban sem ítélhetőek meg.

Ügyfélszolgálati idő: hétfő - csütörtök 9:00 – 16:00 óra között, péntek: 9:00 – 14.00 óra között.

Telefonszám:
+36 (30) 683-5969
+36 (30) 549-6838

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 6. § (1) bekezdése szerint Magyarországon a felhasználó jogosult arra, hogy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtti ügyét – az e törvényben meghatározott módon – digitálisan intézze.

A Dáptv. 8. §  21. pontja szerint felhasználó: a digitális szolgáltatást biztosító szervezet feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben ügyfélként, félként vagy az eljárás alanyaként, az eljárás egyéb résztvevőjeként, a szolgáltatás igénybe vevőjeként vagy ezek képviselőjeként részt vevő természetes személy vagy egyéb jogalany, ide nem értve a digitális szolgáltatást biztosító szervezetet és az ügyben eljáró digitális szolgáltatást biztosító szervezet tagját vagy alkalmazottját;.

A Dáptv. 18. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerint:

(1) A felhasználó – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtt az ügyei digitális térben történő intézése során ügyintézési cselekményeit e törvény szerint, elektronikusan végzi, nyilatkozatait elektronikus úton teszi meg.

(2) Nincs helye elektronikus ügyintézésnek

a) azon eljárási cselekmények esetében, ahol törvény vagy kormányrendelet kifejezetten a felhasználó személyes megjelenését írja elő,

b) olyan eljárási cselekmény esetében, ahol ez nem értelmezhető,

c) olyan eljárás vagy eljárási cselekmény esetében, ahol ezt nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa kizárja, valamint

d) olyan irat, okirat vagy más beadvány esetében, amely minősített adatot tartalmaz.

(3) Törvény vagy kormányrendelet az elektronikus ügyintézés lehetőségét csak annyiban korlátozhatja, ha az eljárás során az ügyfél személyes jelenléte vagy valamely okirat másként nem pótolható benyújtása elengedhetetlen.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) kapcsolattartási címe elektronikus ügyintézés során

Hivatali tárhely rövid neve: NAIH

Hivatali kapu azonosítója (KR ID): 429616918

Elektronikus ügyintézés lehetősége

A Dáptv. 24. § (1) bekezdése szerint: Elektronikus a kapcsolattartás, ha a felhasználó a nyilatkozatát vagy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a nyilatkozatát vagy döntését (a továbbiakban együtt: nyilatkozat) elektronikus úton teszi meg. Jogszabály rendelkezhet úgy, hogy a felhasználó az elektronikus kapcsolattartással eleget tesz a személyes megjelenési kötelezettséggel járó eljárási cselekmény teljesítésének is.

A Dáptv. 29. § (2) bekezdésben foglaltak szerint: A digitális szolgáltatást biztosító szervezet a felhasználónak címzett nyilatkozatai megtétele során – ha jogszabály a kapcsolattartás módját nem határozza meg – a felhasználó hivatalos elérhetőségén tart kapcsolatot a felhasználóval.

Kötelező elektronikus ügyintézés

A Dáptv. 19. §-ában foglaltak szerint:

(1) Ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény, nemzetközi szerződés, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által nyújtott digitális szolgáltatások tekintetében

a) az ügyfélként eljáró

aa) gazdálkodó szervezet,

ab) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 3. §-a szerinti szervezet,

ac) ügyész,

ad) jegyző,

ae) az ab)–ad) alpontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság, valamint

b) az ügyfél jogi képviselője.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt ügyfél, jogi képviselő, továbbá törvényben elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló felhasználó részére küldött dokumentum kézbesítésére a 27. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(3) Elektronikus ügyintézésre az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl az ügyfél vagy annak képviselője kizárólag törvényben meghatározott esetekben és csak akkor köteles, ha az adott ügyintézési cselekmény tekintetében az értelmezhető.

(4) Természetes személy – a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben meghatározott kivétellel – csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre.

(5) Ha jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást – vagy az elektronikus kapcsolattartás módját – kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével – érvénytelen.

A beadványok elektronikus benyújtása

A beadványok Dáptv. szerinti benyújtására ide kattintva, valamint az egységes, személyre szabott ügyintézési felületen (https://epapir.gov.hu) az e-Papír szolgáltatáson keresztül van lehetőség. Az e-Papír beadványhoz lehetőség van dokumentumok becsatolására, melyek maximális mérete 25 MB lehet. A csatolható fájlformátumokról a https://epapir.gov.hu/sugo weboldal nyújt részletes tájékoztatást.

Az általános adatvédelmi rendelet^[1] szerint az adatvédelmi hatóságoknak nem feladata az adatkezelők/adatfeldolgozók jogértelmezésre irányuló beadványainak megválaszolása. A Hatóságnak e beadványok megválaszolására az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 38. § -a^[2] alapján sincs törvényi kötelezettsége.

Ez alól kivételt jelentenek az  általános adatvédelmi rendelet  57. cikk (1) bekezdése, Magyarország Alaptörvénye, továbbá az Infotv. alapján a következő esetek:

• az érintettektől érkező beadványok,
• az állami-önkormányzati szervektől jogértelmezési kérdésekben érkezett beadványok,
• a Hatóság működésével, hatáskörének gyakorlásával kapcsolatos tájékoztatáskérés,
• a Hatóság nemzetközi kötelezettségeihez kötődő megkeresések.

A konzultációs beadványok megválaszolása írásban történik.

Az Európai Adatvédelmi Testület^[3] jogegységesítő, autentikus- jogértelmező szerepe és a Hatósághoz érkező, egyedi ügyekre vonatkozó álláspont kialakítása iránti kérések nagy száma miatt a Hatóság vizsgálati és hatósági eljárásaihoz szükséges erőforrásokra is tekintettel főszabály szerint a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások értelmezésére és magyarázatára irányuló megkeresésekre, különösen, ha azok nem az érintetti jogok gyakorlására vonatkozó, az érintett természetes személytől származó kérdések, nem ad ki egyedi állásfoglalást. Mindez természetesen nem érinti az adatvédelmi hatásvizsgálat eredményének függvényében lefolytatandó előzetes konzultációkat, illetve a tanúsítás keretei között esetlegesen sorra kerülő egyeztetéseket, valamint a jogszabályból fakadó tájékoztatási

kötelezettségek teljesítését.

A Hatóság – eljárási kereteket nélkülöző, konzultációs válaszként kiadott – tájékoztatása egyébként sem jogszabálynak, sem egyéb jogi eszköznek nem tekinthető, az normatív jelleggel, jogi erővel, illetve kötelező tartalommal nem rendelkezik. A Hatóság kialakított jogértelmezése más hatóságot, a bíróságot és az adatkezelőt nem köti, annak csak iránymutató jellege van. Az állásfoglalás, tájékoztatás kiadása tehát nem mentesíti annak címzettjét, illetve az adatkezelőt saját jogi álláspontja kialakításának szükségessége, illetve az adatkezelésért fennálló felelősség alól.

Az adatkezelők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó, az érintetteket megillető jogosultságokkal kapcsolatos általános információkat, az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatásait, továbbá a törvényben meghatározott esetekben az egyedi ügyekben hozott döntéseit a Hatóság a honlapján közzéteszi, változatlanul folytatja továbbá az adatvédelmi tudatosság növelésére irányuló ismeretterjesztő tevékenységét. Emellett a Hatóság továbbra is ajánlást fog kibocsátani azon kérdésekben, amelyek tekintetében az egyedi ügyekben folytatott vizsgálatai során nyert jogalkalmazási tapasztalatok vagy a hozzá érkező egyéb jelzések alapján az ügy kiemelt jelentősége ezt szükségessé teszi, természetesen ezek tartalma tekintetében is szem előtt tartva az Európai Adatvédelmi Testület által kibocsátott iránymutatásokkal való összhangot.

^[1] Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről 

^[2] Infotv. 38. § „(2) A Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése.

(2a) Az általános adatvédelmi rendeletben a felügyeleti hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá tartozó jogalanyok tekintetében az általános adatvédelmi rendeletben és e törvényben meghatározottak szerint a Hatóság gyakorolja.

(3) A Hatóság a (2) és (2a) bekezdés szerinti feladatkörében az e törvényben meghatározottak szerint különösen

a)  bejelentés alapján és hivatalból vizsgálatot folytat;

b)  az érintett kérelmére és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást folytat;

c)  hivatalból titokfelügyeleti hatósági eljárást folytat;

d) a közérdekű adatokkal és a közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatos jogsértéssel összefüggésben bírósághoz fordulhat;

e) a más által indított perbe beavatkozhat

f) 

g) kérelemre adatkezelési engedélyezési eljárást folytat;

h) ellátja az Európai Unió kötelező jogi aktusában, így különösen az általános adatvédelmi rendeletben és a 2016/680 (EU) irányelvben a tagállami felügyeleti hatóság részére megállapított, továbbá a törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

^[3] Az Európai Adatvédelmi Testület az általános adatvédelmi rendelet által létrehozott, az adatvédelemmel, valamint a magánélet védelmével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó, független európai tanácsadó szerv.

• Adatkezelés érintettjeként fordulok a Hatósághoz
• Adatkezelőként fordulok a Hatósághoz
• Közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerésével kapcsolatosan fordulok a Hatósághoz
• A Hatóság adatkezelésével kapcsolatos érintetti joggyakorlás
• Panasz vagy közérdekű bejelentés a Hatóság működésére vonatkozóan

Tájékoztatás a személyes ügyfélfogadás rendjéről és a beadványok személyes benyújtásáról

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (a továbbiakban: Hatóság) személyes ügyfélfogadás során

1. az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény hatálya alá tartozó eljárásokban az iratbetekintési és/vagy nyilatkozattételi jog gyakorolható, továbbá
2. a személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsérelem miatti konkrét panasz bejelentésére, illetőleg
3. a Hatóság kezelésében lévő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok igénylésének előterjesztésére

van lehetőség.

Személyes ügyfélfogadásra előre egyeztetett időpontban tud a Hatóság lehetőséget biztosítani.

1. Az iratbetekintési és/vagy nyilatkozattételi jog gyakorlására vonatkozó kérelmek benyújtására:

a.) a Dáptv.^[1] szerint elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfél esetében, a törvényben meghatározott elektronikus úton (hivatali tárhelyen, vagy e-Papír szolgáltatáson keresztül)

b.) elektronikus ügyintézésre nem kötelezett ügyfél (pl. természetes személy) esetében a fentieken túl

        ba) írásban, eredeti aláírással ellátva, postai úton a Hatóság levelezési címén (1363 Budapest, Pf. 9.),is, vagy

        bb) személyes átadással, a személyazonossága igazolását követően a Hatóság nyitvatartási idejében, előzetes időpont egyeztetése nélkül

van lehetőség.

A kérelem Dáptv. szerinti benyújtására a Hatóság honlapjáról (https://naih.hu/online-ugyinditas), valamint a Személyes Ügyintézési Felületen keresztül is elérhető https://epapir.gov.hu címen, e-Papír szolgáltatáson keresztül van lehetőség.

2. A személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsérelem miatti konkrét panasz személyes ügyfélfogadás keretében történő bejelentéséhez, továbbá a Hatóság kezelésében lévő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok igénylésének előterjesztéséhez időpont kérelmezésére:

a.) a Dáptv.-ben szabályozott elektronikus úton,

b.) írásban, eredeti aláírással ellátva, postai úton a Hatóság levelezési címén,

c.) telefonon, ügyfélszolgálati napokon, ügyfélszolgálati időben hétfőtől - csütörtökig 9:00 és 16:00 óra között, pénteken 9:00 és 14.00 óra között a +36/1 391-1400, a +36/30 683-5969 vagy a +36/30 549-6838 telefonszámokon, valamint

d.) Hatóság elektronikus levelezési címén, az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen

van lehetőség.

3. Beadványok személyes benyújtása

Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezett ügyfelek beadványaikat személyesen a személyazonosságuk igazolását és – amennyiben az eljáráshoz szükséges és a beadványa azt nem tartalmazza – természetes személyazonosító adataik rögzítését követően a Hatóság nyitvatartási idejében, hétfőtől - csütörtökig 8:00 és 17:00 óra között, pénteken 8:00 és 14:00 óra között, előzetes időpont egyeztetése nélkül is benyújthatják.

^[1] A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)

1.1 KAPCSOLAT, ELÉRHETŐSÉG

1.2 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

1.3 SZERVEZET VEZETŐI

1.4 ÜGYFÉLSZOLGÁLATI ADATOK

1.5 TESTÜLETI SZERV ADATOK

1.6 IRÁNYÍTOTT SZERVEK

1.7 GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK

1.8 KÖZALAPÍTVÁNYOK

1.9 ALAPÍTOTT SZERVEK

1.10 LAPOK

1.11 FELETTES, FELÜGYELETI, TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉST GYAKORLÓ SZERVEK

2.1 A SZERV ALAPTEVÉKENYSÉGE, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

2.2 TEVÉKENYSÉG TÁJÉKOZTATÓ

2.3 HELYI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI

2.4 A HATÓSÁGI ÜGYEK INTÉZÉSÉNEK RENDJE

2.5 KÖZSZOLGÁLTATÁSOK

2.6 A SZERV NYILVÁNTARTÁSAI

2.7 NYILVÁNOS KIADVÁNYOK

2.8 TESTÜLETI SZERV DÖNTÉSHOZATAL, ÜLÉSEK

2.9 A SZERV DÖNTÉSEI, KONCEPCIÓK, TERVEZETEK, JAVASLATOK

2.10 HIRDETMÉNYEK

2.11 PÁLYÁZATOK

2.12 ALAPTEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK

2.13 KÖZÉRDEKŰ ADATOK IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE

2.14 STATISZTIKÁK JOGSZABÁLY ALAPJÁN

2.15 STATISZTIKÁK KÖZÉRDEKŰ ADATOKRÓL

2.16 KÖZÉRDEKŰ ADATOK HASZNOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEI

2.17 KÖZÉRDEKŰ ADATOK FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEI

2.18 EGYEDI KÖZZÉTÉTELI LISTÁK

2.19 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁS TÁJÉKOZTATÁS

2.20 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁSI SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

2.21 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁSI DÍJSZABÁS

2.22 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁSI JOGORVOSLAT

2.23 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK

2.24 KÖZADAT DIGITALIZÁLÁSI MEGÁLLAPODÁSOK

2.25 KÖZADATRA VONATKOZÓ SZERVEZETI SZABÁLYZÓK

3.1 ÉVES KÖLTSÉGVETÉSEK, BESZÁMOLÓK

3.2 SZEMÉLYI JUTTATÁSOK

3.3 SZERV ÁLTAL NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK

3.4 ÖT MILLIÓ FORINT FELETTI SZERZŐDÉSEK

3.5 KONCESSZIÓS ADATOK

3.6 NEM ALAPFELADATTAL ÖSSZEFÜGGŐ KIFIZETÉSEK

3.7 EU TÁMOGATÁSSAL MEGVALÓSULT PROJEKTEK

3.8 KÖZBESZERZÉSI INFORMÁCIÓK

A NAIH szervezetének és működésének általános szabályai

• A Hatóság elnökének önéletrajza
• A Hatóság általános elnökhelyettesének önéletrajza
• A Hatóság európai uniós ügyekért felelős elnökhelyettesének önéletrajza

• A Hatóság elnökének vagyonnyilatkozatai
• A Hatóság általános elnökhelyettesének vagyonnyilatkozatai
• A NAIH nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettesének vagyonnyilatkozatai

• Aláírási tanúsítványok nyilvános adatai