Az Országgyűlés 2026. június 26-án elfogadta az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvényt. E törvény 2026. augusztus 26-tól módosítja az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt (Infotv.) is az átláthatóság és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás érvényesülésének erősítése céljából.

Az Infotv. 37/C. §-ának módosításával jelentősen bővül a Központi Információs Közadat-nyilvántartás (kif.gov.hu) felületén (a továbbiakban: Felület) közzétételre kötelezett szervek és a közzéteendő adatok köre. Az érdeklődő állampolgárok az 5 millió forintot meghaladó értékű szerződésekről, támogatásokról és kifizetésekről részletesebb információhoz juthatnak, például megismerhetik majd a szerződések keltét, az alvállalkozók teljesítésének megvalósult arányát is. 

A törzskönyvi jogi személyek mellett (akik közül a kötelezettség eredetileg csak a költségvetési szervekre vonatkozott, majd 2025-től a helyi önkormányzatokra és a törzskönyvi jogi személyek teljes körére bővült a kötelezetti kör) 2026. augusztus 26-tól az alábbi szervek is kötelesek a Felületre adatot szolgáltatni:

• a köztulajdonban álló gazdasági társaságok,
• a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, valamint az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyek,
• az állam által törvény rendelkezése alapján alapított közérdekű vagyonkezelő alapítványok,
• a törzskönyvi jogi személyek és a köztulajdonban álló gazdasági társaságok által létrehozott alapítványok, valamint
• a HUN–REN Magyar Kutatási Hálózat.

Az augusztus 26-tól újonnan kötelezetté váló szervek első alkalommal legkésőbb 2026. október 28-ig kötelesek a 2026. augusztus 26-án és azt követően 2026. szeptember 28-ig keletkezett adataikat közzétenni a Felületen.

A korábbi kötelezettek (a törzskönyvi jogi személyek) is kötelesek lesznek a kibővített adatkörre vonatkozóan adatokat szolgáltatni, de csak a 2026. augusztus 26-án vagy azt követően keletkezett jogviszonyaikkal összefüggésben, első alkalommal 2026. október 28-i határidővel az erre rendszeresített új adatlapon, amely 2026. augusztus 26-tól érhető el.

Az Infotv. 37/C. § (1) bekezdésének módosításával immáron egyértelművé vált azon jogalkotói szándék is, hogy az adatszolgáltatás és közzétételi kötelezettséget kéthavi rendszerességgel legkésőbb minden páros hónap 28. napjáig kell teljesíteni. Továbbá az is egyértelmű, hogy az önkormányzatok által nyújtott támogatásokat is közzé kell tenni a Felületen az Infotv. 37/C. § (2) bekezdés a) pontja alapján, függetlenül attól, hogy azokat az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszeréből nyújtották.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2023. március 1-től kezdődően eddig 488 – többnyire hivatalból indított – átláthatósági hatósági eljárást folytatott le a Felületre vonatkozó közzétételi kötelezettség teljesítésének hiánya miatt, ezáltal több mint 487 milliárd forint közpénz felhasználása vált követhetőbbé. A Hatóság továbbra is  elkötelezett a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá tétele iránt és kiemelt figyelmet fog fordítani mind az új kötelezettek, mind a közzétételi kötelezettséggel érintett kibővített adatkör ellenőrzésére.

Budapest, 2026. augusztus 14.

Dr. habil. Péterfalvi Attila

elnök, c. egyetemi tanár

távollétében

Dr. Sziklay Júlia

nemzetközi elnökhelyettes

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) 2026. július 16–17-én Dublinban tartott magas szintű ülésén hangsúlyozta, hogy a különböző uniós szabályozási területeken eljáró hatóságok közötti együttműködéshez és információmegosztáshoz egyértelmű jogalapra van szükség. A Testület szerint a digitális uniós jogi normák – többek között a GDPR, a Digital Services Act, a Digital Markets Act, a Data Act és az AI Act – egyre szorosabb összefüggése miatt a hatékony jogérvényesítés sok esetben csak a különböző hatáskörű felügyeleti szervek közötti együttműködéssel biztosítható. Az EDPB ezért ismételten felhívta az Európai Bizottságot arra, hogy jogalkotási úton teremtsen kifejezett jogalapot az ilyen, szükség esetén bizalmas információkra is kiterjedő  információcserére. A felügyeleti hatóságok a megbeszélésen kiemelték továbbá, hogy egyre nagyobb terhet jelent a nagyszámú – sok esetben mesterséges intelligencia segítségével előállított és tömegesen benyújtott – panasz kezelése, különösen a nagyszámú érintettet érintő, határokon átnyúló ügyekben. Az EDPB hangsúlyozta, hogy e kihívások kezeléséhez gyakorlati, valamint szükség esetén jogalkotási megoldásokra van szükség a GDPR hatékony érvényesítésének biztosítása érdekében.

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) 2026. július 8-ai plenáris ülésén két új iránymutatást fogadott el: a 2/2026. számú iránymutatás az anonimizálás GDPR szerinti követelményeit, a 3/2026. számú iránymutatás pedig a generatív mesterséges intelligencia fejlesztéséhez alkalmazott web scraping (automatizált webes adatgyűjtés) adatvédelmi kérdéseit tisztázza. Emellett elfogadta a blokklánc-technológiákhoz kapcsolódó adatkezelésről szóló 2/2025. számú iránymutatás végleges, társadalmi konzultációt követően módosított változatát is. Az EDPB hangsúlyozza, hogy a web scraping során végzett személyesadat-kezelésnek minden esetben meg kell felelnie a GDPR követelményeinek, így különösen megfelelő jogalappal kell rendelkeznie. Különleges adatok gyűjtése esetén nem elegendő a GDPR 6. cikke szerinti jogalap, hanem a 9. cikk (2) bekezdése szerinti kivételi feltételnek is teljesülnie kell. A Testület kiemeli, hogy nincs általános mentesség a különleges adatok kezelésére vonatkozó szabályok alól, ezért minden esetet egyedileg kell értékelni. Az anonimizálásról szóló iránymutatás célja annak pontosítása, hogy mikor tekinthetők az adatok valóban anonimnak a GDPR alkalmazásában. Az új iránymutatások 2026. október 30-ig nyilvános konzultációra bocsátásra kerültek, így az érintett szervezetek és szakértők véleményezhetik azokat. Az iránymutatások (jelenleg csak angol nyelven) az alábbi linkekre hivatkozással érhetőek el:

2/2026. számú iránymutatás az anonimizálásról:

https://www.edpb.europa.eu/system/files/2026-07/edpb_guidelines_202602_anonymisation_v1_en_0.pdf

3/2026. számú iránymutatás a generatív AI kontextusában végzett web scraping tevékenységhez fűződő adatkezelésekről:

https://www.edpb.europa.eu/system/files/2026-07/edpb_guidelines_2020603_webscraping_v1_en_0.pdf

A blockchain-technológiákkal kapcsolatos adatkezelésekről szóló 2/2025. számú iránymutatás végleges változata:

https://www.edpb.europa.eu/system/files/2026-07/edpb_guidelines_202502_blockchain_v2_en.pdf

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az utóbbi napokban olyan sajtóhírekről, tudósításokról értesült, melyek gyermekek személyes adatainak közéleti, politikai tevékenység körében történő felhasználásáról szóltak.

A Hatóság jelen közleményében is hivatkozik a 2026. évi országgyűlési választási kampány adatvédelmi vonatkozásairól szóló tájékoztatójában^[1] is részletesen kifejtett következetes álláspontjára, és felhívja valamennyi, a közösségi médiát politikai célokra is használó szervezet/természetes személy figyelmét arra, hogy e tevékenységük során adatvédelmi szempontból fokozott körültekintéssel járjanak el, így különösen mellőzzék kiskorú személyek személyes adatainak (képmás, egyéb, az érintett gyermekre vonatkozó személyes adat) közzétételét.

A Hatóság hangsúlyozza: az általános adatvédelmi rendelet^[2] (GDPR) a gyermekeket érintő adatkezelések esetében kiemelt figyelmet és gondosságot vár el az adatkezelőktől, így a személyes adatokat felhasználó politikusoktól és más közéleti szereplőktől is, tekintettel arra, hogy a gyermekek nem képesek megfelelően felmérni, értékelni azt, hogy milyen mértékű és jellegű hatással jár, illetve járhat a személyükre, helyzetükre, illetve jogaikra nézve az, ha politikai tevékenység részeként használják fel képmásukat és más személyes adatukat.

A Hatóság rögzíti: noha a személyes adatok kezelése vonatkozásában is a szülő, illetve törvényes képviselő képviseli a gyermeket és hozhat döntést helyette és nevében eljárva, ugyanakkor a Hatóság álláspontja szerint önmagában sem a szülő, sem a törvényes képviselő hozzájárulása nem teszi jogszerűvé a gyermek személyes adatának (pl. képmásának) politikai célú felhasználását, ilyen felhasználási cél esetén ugyanis a gyermek személyes adatának közzététele a tisztességes adatkezelés alapelvi követelményébe ütközhet.

A Hatóság a hatósági ellenőrzés, illetve az adatvédelmi hatósági eljárás keretei között, azokban az estekben, amikor a közzétett adat érintettje gyermek, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 61/B. §-a alapján elrendelheti a közzétett személyes adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, mely döntését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közreműködésével foganatosítja.

A Hatóság ezúton felhívja és bátorítja azon szülőket és törvényes képviselőket, akik tudomást szereznek arról, hogy gyermekük, illetve a gondozásukra bízott, felügyeletük alatt álló gyermek személyes adatai a közösségi médiában felhasználásra kerültek, gyakorolják az általános adatvédelmi rendelet szerint az érintettet megillető jogokat.

Budapest, 2026. július 7.

^[1] https://naih.hu/tajekoztatok-kozlemenyek?download=1321:a-nemzeti-adatvedelmi-es-informacioszabadsag-hatosag-tajekoztatoja-a-2026-evi-orszaggyulesi-valasztasi-kampany-adatvedelmi-vonatkozasairol

^[2] az Európai Parlament és a Tanács a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK Irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 Rendelete (2016. április 27.) (GDPR, általános adatvédelmi rendelet)

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) frissítette az egyablakos ügyintézési mechanizmus (One-Stop-Shop, OSS) keretében hozott döntéseket összegző tematikus esettárát, amely ezúttal a tiltakozáshoz való joggal és a törléshez való joggal kapcsolatos ügyeket dolgozza fel. A kiadvány az EDPB által vezetett nyilvános, a fő felügyeleti hatóságok által hozott, és a GDPR 60. cikke szerinti döntéseket tartalmazó nyilvántartására épül. A frissített összefoglaló bemutatja, hogy az adatvédelmi hatóságok miként értékelik az adatkezelők e jogok gyakorlásával kapcsolatos belső folyamatait, ismerteti a leggyakoribb jogsértéseket és az alkalmazott korrekciós intézkedéseket. Az esettár többek között a közvetlen üzletszerzési célú adatkezelés elleni tiltakozás, valamint a felhasználói fiókok és online profilok törlésére irányuló kérelmek kapcsán született döntéseket dolgozza fel.

Az esettár a következő weboldalról érhető el (angol nyelven):

https://www.edpb.europa.eu/news/one-stop-shop-case-digest-on-right-to-object-and-right-to-erasure-updated_en

 A Hatóság telefonos ügyfélszolgálatától tájékoztatás kérhető:

• a benyújtott beadvány vizsgálatának állásáról;

• a Hatóság eljárásainak szabályairól;

• a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet), valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) továbbá az egyes adatvédelmi tárgyú ágazati jogszabályok általános rendelkezéseiről;

• személyes ügyfélfogadás idejéről;

• az adatvédelmi tisztviselő bejelentésével kapcsolatban.
  

Egy konkrét adatkezelésre vonatkozóan telefonon feltett kérdések az adatkezelés részleteinek és dokumentációjának ismerete nélkül telefonos ügyfélszolgálat keretében általánosságban sem ítélhetőek meg.

Ügyfélszolgálati idő: hétfő - csütörtök 9:00 – 16:00 óra között, péntek: 9:00 – 14.00 óra között.

Telefonszám:
+36 (30) 683-5969
+36 (30) 549-6838

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 6. § (1) bekezdése szerint Magyarországon a felhasználó jogosult arra, hogy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtti ügyét – az e törvényben meghatározott módon – digitálisan intézze.

A Dáptv. 8. §  21. pontja szerint felhasználó: a digitális szolgáltatást biztosító szervezet feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben ügyfélként, félként vagy az eljárás alanyaként, az eljárás egyéb résztvevőjeként, a szolgáltatás igénybe vevőjeként vagy ezek képviselőjeként részt vevő természetes személy vagy egyéb jogalany, ide nem értve a digitális szolgáltatást biztosító szervezetet és az ügyben eljáró digitális szolgáltatást biztosító szervezet tagját vagy alkalmazottját;.

A Dáptv. 18. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerint:

(1) A felhasználó – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtt az ügyei digitális térben történő intézése során ügyintézési cselekményeit e törvény szerint, elektronikusan végzi, nyilatkozatait elektronikus úton teszi meg.

(2) Nincs helye elektronikus ügyintézésnek

a) azon eljárási cselekmények esetében, ahol törvény vagy kormányrendelet kifejezetten a felhasználó személyes megjelenését írja elő,

b) olyan eljárási cselekmény esetében, ahol ez nem értelmezhető,

c) olyan eljárás vagy eljárási cselekmény esetében, ahol ezt nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa kizárja, valamint

d) olyan irat, okirat vagy más beadvány esetében, amely minősített adatot tartalmaz.

(3) Törvény vagy kormányrendelet az elektronikus ügyintézés lehetőségét csak annyiban korlátozhatja, ha az eljárás során az ügyfél személyes jelenléte vagy valamely okirat másként nem pótolható benyújtása elengedhetetlen.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) kapcsolattartási címe elektronikus ügyintézés során

Hivatali tárhely rövid neve: NAIH

Hivatali kapu azonosítója (KR ID): 429616918

Elektronikus ügyintézés lehetősége

A Dáptv. 24. § (1) bekezdése szerint: Elektronikus a kapcsolattartás, ha a felhasználó a nyilatkozatát vagy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a nyilatkozatát vagy döntését (a továbbiakban együtt: nyilatkozat) elektronikus úton teszi meg. Jogszabály rendelkezhet úgy, hogy a felhasználó az elektronikus kapcsolattartással eleget tesz a személyes megjelenési kötelezettséggel járó eljárási cselekmény teljesítésének is.

A Dáptv. 29. § (2) bekezdésben foglaltak szerint: A digitális szolgáltatást biztosító szervezet a felhasználónak címzett nyilatkozatai megtétele során – ha jogszabály a kapcsolattartás módját nem határozza meg – a felhasználó hivatalos elérhetőségén tart kapcsolatot a felhasználóval.

Kötelező elektronikus ügyintézés

A Dáptv. 19. §-ában foglaltak szerint:

(1) Ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény, nemzetközi szerződés, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által nyújtott digitális szolgáltatások tekintetében

a) az ügyfélként eljáró

aa) gazdálkodó szervezet,

ab) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 3. §-a szerinti szervezet,

ac) ügyész,

ad) jegyző,

ae) az ab)–ad) alpontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság, valamint

b) az ügyfél jogi képviselője.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt ügyfél, jogi képviselő, továbbá törvényben elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló felhasználó részére küldött dokumentum kézbesítésére a 27. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(3) Elektronikus ügyintézésre az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl az ügyfél vagy annak képviselője kizárólag törvényben meghatározott esetekben és csak akkor köteles, ha az adott ügyintézési cselekmény tekintetében az értelmezhető.

(4) Természetes személy – a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben meghatározott kivétellel – csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre.

(5) Ha jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást – vagy az elektronikus kapcsolattartás módját – kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével – érvénytelen.

A beadványok elektronikus benyújtása

A beadványok Dáptv. szerinti benyújtására ide kattintva, valamint az egységes, személyre szabott ügyintézési felületen (https://epapir.gov.hu) az e-Papír szolgáltatáson keresztül van lehetőség. Az e-Papír beadványhoz lehetőség van dokumentumok becsatolására, melyek maximális mérete 25 MB lehet. A csatolható fájlformátumokról a https://epapir.gov.hu/sugo weboldal nyújt részletes tájékoztatást.

Az általános adatvédelmi rendelet^[1] szerint az adatvédelmi hatóságoknak nem feladata az adatkezelők/adatfeldolgozók jogértelmezésre irányuló beadványainak megválaszolása. A Hatóságnak e beadványok megválaszolására az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 38. § -a^[2] alapján sincs törvényi kötelezettsége.

Ez alól kivételt jelentenek az  általános adatvédelmi rendelet  57. cikk (1) bekezdése, Magyarország Alaptörvénye, továbbá az Infotv. alapján a következő esetek:

• az érintettektől érkező beadványok,
• az állami-önkormányzati szervektől jogértelmezési kérdésekben érkezett beadványok,
• a Hatóság működésével, hatáskörének gyakorlásával kapcsolatos tájékoztatáskérés,
• a Hatóság nemzetközi kötelezettségeihez kötődő megkeresések.

A konzultációs beadványok megválaszolása írásban történik.

Az Európai Adatvédelmi Testület^[3] jogegységesítő, autentikus- jogértelmező szerepe és a Hatósághoz érkező, egyedi ügyekre vonatkozó álláspont kialakítása iránti kérések nagy száma miatt a Hatóság vizsgálati és hatósági eljárásaihoz szükséges erőforrásokra is tekintettel főszabály szerint a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások értelmezésére és magyarázatára irányuló megkeresésekre, különösen, ha azok nem az érintetti jogok gyakorlására vonatkozó, az érintett természetes személytől származó kérdések, nem ad ki egyedi állásfoglalást. Mindez természetesen nem érinti az adatvédelmi hatásvizsgálat eredményének függvényében lefolytatandó előzetes konzultációkat, illetve a tanúsítás keretei között esetlegesen sorra kerülő egyeztetéseket, valamint a jogszabályból fakadó tájékoztatási

kötelezettségek teljesítését.

A Hatóság – eljárási kereteket nélkülöző, konzultációs válaszként kiadott – tájékoztatása egyébként sem jogszabálynak, sem egyéb jogi eszköznek nem tekinthető, az normatív jelleggel, jogi erővel, illetve kötelező tartalommal nem rendelkezik. A Hatóság kialakított jogértelmezése más hatóságot, a bíróságot és az adatkezelőt nem köti, annak csak iránymutató jellege van. Az állásfoglalás, tájékoztatás kiadása tehát nem mentesíti annak címzettjét, illetve az adatkezelőt saját jogi álláspontja kialakításának szükségessége, illetve az adatkezelésért fennálló felelősség alól.

Az adatkezelők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó, az érintetteket megillető jogosultságokkal kapcsolatos általános információkat, az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatásait, továbbá a törvényben meghatározott esetekben az egyedi ügyekben hozott döntéseit a Hatóság a honlapján közzéteszi, változatlanul folytatja továbbá az adatvédelmi tudatosság növelésére irányuló ismeretterjesztő tevékenységét. Emellett a Hatóság továbbra is ajánlást fog kibocsátani azon kérdésekben, amelyek tekintetében az egyedi ügyekben folytatott vizsgálatai során nyert jogalkalmazási tapasztalatok vagy a hozzá érkező egyéb jelzések alapján az ügy kiemelt jelentősége ezt szükségessé teszi, természetesen ezek tartalma tekintetében is szem előtt tartva az Európai Adatvédelmi Testület által kibocsátott iránymutatásokkal való összhangot.

^[1] Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről 

^[2] Infotv. 38. § „(2) A Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése.

(2a) Az általános adatvédelmi rendeletben a felügyeleti hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá tartozó jogalanyok tekintetében az általános adatvédelmi rendeletben és e törvényben meghatározottak szerint a Hatóság gyakorolja.

(3) A Hatóság a (2) és (2a) bekezdés szerinti feladatkörében az e törvényben meghatározottak szerint különösen

a)  bejelentés alapján és hivatalból vizsgálatot folytat;

b)  az érintett kérelmére és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást folytat;

c)  hivatalból titokfelügyeleti hatósági eljárást folytat;

d) a közérdekű adatokkal és a közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatos jogsértéssel összefüggésben bírósághoz fordulhat;

e) a más által indított perbe beavatkozhat

f) 

g) kérelemre adatkezelési engedélyezési eljárást folytat;

h) ellátja az Európai Unió kötelező jogi aktusában, így különösen az általános adatvédelmi rendeletben és a 2016/680 (EU) irányelvben a tagállami felügyeleti hatóság részére megállapított, továbbá a törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

^[3] Az Európai Adatvédelmi Testület az általános adatvédelmi rendelet által létrehozott, az adatvédelemmel, valamint a magánélet védelmével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó, független európai tanácsadó szerv.

• Adatkezelés érintettjeként fordulok a Hatósághoz
• Adatkezelőként fordulok a Hatósághoz
• Közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerésével kapcsolatosan fordulok a Hatósághoz
• A Hatóság adatkezelésével kapcsolatos érintetti joggyakorlás
• Panasz vagy közérdekű bejelentés a Hatóság működésére vonatkozóan

Tájékoztatás a személyes ügyfélfogadás rendjéről és a beadványok személyes benyújtásáról

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (a továbbiakban: Hatóság) személyes ügyfélfogadás során

1. az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény hatálya alá tartozó eljárásokban az iratbetekintési és/vagy nyilatkozattételi jog gyakorolható, továbbá
2. a személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsérelem miatti konkrét panasz bejelentésére, illetőleg
3. a Hatóság kezelésében lévő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok igénylésének előterjesztésére

van lehetőség.

Személyes ügyfélfogadásra előre egyeztetett időpontban tud a Hatóság lehetőséget biztosítani.

1. Az iratbetekintési és/vagy nyilatkozattételi jog gyakorlására vonatkozó kérelmek benyújtására:

a.) a Dáptv.^[1] szerint elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfél esetében, a törvényben meghatározott elektronikus úton (hivatali tárhelyen, vagy e-Papír szolgáltatáson keresztül)

b.) elektronikus ügyintézésre nem kötelezett ügyfél (pl. természetes személy) esetében a fentieken túl

        ba) írásban, eredeti aláírással ellátva, postai úton a Hatóság levelezési címén (1363 Budapest, Pf. 9.),is, vagy

        bb) személyes átadással, a személyazonossága igazolását követően a Hatóság nyitvatartási idejében, előzetes időpont egyeztetése nélkül

van lehetőség.

A kérelem Dáptv. szerinti benyújtására a Hatóság honlapjáról (https://naih.hu/online-ugyinditas), valamint a Személyes Ügyintézési Felületen keresztül is elérhető https://epapir.gov.hu címen, e-Papír szolgáltatáson keresztül van lehetőség.

2. A személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsérelem miatti konkrét panasz személyes ügyfélfogadás keretében történő bejelentéséhez, továbbá a Hatóság kezelésében lévő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok igénylésének előterjesztéséhez időpont kérelmezésére:

a.) a Dáptv.-ben szabályozott elektronikus úton,

b.) írásban, eredeti aláírással ellátva, postai úton a Hatóság levelezési címén,

c.) telefonon, ügyfélszolgálati napokon, ügyfélszolgálati időben hétfőtől - csütörtökig 9:00 és 16:00 óra között, pénteken 9:00 és 14.00 óra között a +36/1 391-1400, a +36/30 683-5969 vagy a +36/30 549-6838 telefonszámokon, valamint

d.) Hatóság elektronikus levelezési címén, az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen

van lehetőség.

3. Beadványok személyes benyújtása

Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezett ügyfelek beadványaikat személyesen a személyazonosságuk igazolását és – amennyiben az eljáráshoz szükséges és a beadványa azt nem tartalmazza – természetes személyazonosító adataik rögzítését követően a Hatóság nyitvatartási idejében, hétfőtől - csütörtökig 8:00 és 17:00 óra között, pénteken 8:00 és 14:00 óra között, előzetes időpont egyeztetése nélkül is benyújthatják.

^[1] A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)

1.1 KAPCSOLAT, ELÉRHETŐSÉG

1.2 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

1.3 SZERVEZET VEZETŐI

1.4 ÜGYFÉLSZOLGÁLATI ADATOK

1.5 TESTÜLETI SZERV ADATOK

1.6 IRÁNYÍTOTT SZERVEK

1.7 GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK

1.8 KÖZALAPÍTVÁNYOK

1.9 ALAPÍTOTT SZERVEK

1.10 LAPOK

1.11 FELETTES, FELÜGYELETI, TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉST GYAKORLÓ SZERVEK

2.1 A SZERV ALAPTEVÉKENYSÉGE, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

2.2 TEVÉKENYSÉG TÁJÉKOZTATÓ

2.3 HELYI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI

2.4 A HATÓSÁGI ÜGYEK INTÉZÉSÉNEK RENDJE

2.5 KÖZSZOLGÁLTATÁSOK

2.6 A SZERV NYILVÁNTARTÁSAI

2.7 NYILVÁNOS KIADVÁNYOK

2.8 TESTÜLETI SZERV DÖNTÉSHOZATAL, ÜLÉSEK

2.9 A SZERV DÖNTÉSEI, KONCEPCIÓK, TERVEZETEK, JAVASLATOK

2.10 HIRDETMÉNYEK

2.11 PÁLYÁZATOK

2.12 ALAPTEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK

2.13 KÖZÉRDEKŰ ADATOK IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE

2.14 STATISZTIKÁK JOGSZABÁLY ALAPJÁN

2.15 STATISZTIKÁK KÖZÉRDEKŰ ADATOKRÓL

2.16 KÖZÉRDEKŰ ADATOK HASZNOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEI

2.17 KÖZÉRDEKŰ ADATOK FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEI

2.18 EGYEDI KÖZZÉTÉTELI LISTÁK

2.19 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁS TÁJÉKOZTATÁS

2.20 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁSI SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

2.21 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁSI DÍJSZABÁS

2.22 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁSI JOGORVOSLAT

2.23 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK

2.24 KÖZADAT DIGITALIZÁLÁSI MEGÁLLAPODÁSOK

2.25 KÖZADATRA VONATKOZÓ SZERVEZETI SZABÁLYZÓK

3.1 ÉVES KÖLTSÉGVETÉSEK, BESZÁMOLÓK

3.2 SZEMÉLYI JUTTATÁSOK

3.3 SZERV ÁLTAL NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK

3.4 ÖT MILLIÓ FORINT FELETTI SZERZŐDÉSEK

3.5 KONCESSZIÓS ADATOK

3.6 NEM ALAPFELADATTAL ÖSSZEFÜGGŐ KIFIZETÉSEK

3.7 EU TÁMOGATÁSSAL MEGVALÓSULT PROJEKTEK

3.8 KÖZBESZERZÉSI INFORMÁCIÓK

A NAIH szervezetének és működésének általános szabályai

• A Hatóság elnökének önéletrajza
• A Hatóság általános elnökhelyettesének önéletrajza
• A Hatóság európai uniós ügyekért felelős elnökhelyettesének önéletrajza

• A Hatóság elnökének vagyonnyilatkozatai
• A Hatóság általános elnökhelyettesének vagyonnyilatkozatai
• A NAIH nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettesének vagyonnyilatkozatai

• Aláírási tanúsítványok nyilvános adatai