A javaslat online gyermekbiztonsággal foglalkozó különleges testület társelnökeinek ajánlására épül. A testületet Ursula von der Leyen azért hívta össze, hogy szakértői véleményt nyújtson a gyermekek online biztonságára vonatkozó uniós keretrendszerről.

A javaslat célja, hogy megvédje a kiskorúakat a kockázatos digitális szolgáltatásoktól és MI-rendszerektől, fenntartsa a digitális egységes piacot, valamint koherens szabályozási keretet és végrehajtási struktúrát tartson fenn a kiskorúak online védelme érdekében. A javaslat megtiltaná, hogy a 13 év alatti gyermekek hozzáférhessenek a közösségimédia-platformokhoz, és uniós szinten 15 évben határozná meg az alsó korhatárt, amikortól saját fiókot hozhatnak létre. Továbbá mostantól a szolgáltatóknak kellene bizonyítaniuk, hogy szolgáltatásaik az életkornak megfelelőek és azok kialakítása biztonságos.

https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_26_1890

Szakmai tapasztalatcsere céljából Ljubljanában találkoztak Szlovénia, Ausztria, Horvátország, Csehország és Magyarország adatvédelmi hatóságainak vezetői

Szlovénia, Ausztria, Horvátország, Csehország és Magyarország adatvédelmi hatóságainak vezetői szeptemberben Ljubljanában találkoztak az adatvédelmi hatóságok éves szakmai tapasztalatcseréjének keretében. A találkozó házigazdája dr. Jelena Virant Burnik, Szlovénia információs biztosa volt (tavaly Budapest adott otthont a eseménynek). A magas szintű találkozó során a vezetők a dr. Nataša Pirc Musar szlovén köztársasági elnök által adott fogadáson is eszmecserét folytattak az adatvédelem aktuális kihívásairól.

Az adatvédelmi hatóságok a találkozón közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kitértek az erőforrásokkal, valamint a panaszok növekvő számával és az általuk kezelt ügyek egyre nagyobb összetettségével kapcsolatos kihívásokra. Ismételten hangsúlyozták, hogy a Digital Omnibus keretében előterjesztett jogszabályi változtatásoknak nem szabad érinteniük a személyes adat fogalmát. A köztársasági elnökkel folytatott megbeszélés középpontjában az AI-modellek alkalmazása, valamint a gyermekek jogai digitális környezetben történő védelmének fontossága állt.

Közös nyilatkozat

Szlovénia, Ausztria, Horvátország, Csehország és Magyarország adatvédelmi hatóságai szeptember 14-16. között Ljubljanában, Szlovéniában találkoztak az adatvédelmi biztosok éves szakmai tapasztalatcseréje keretében. A hatóságok megosztották egymással azokat a tapasztalataikat, amelyek a növekvő munkateher és az egyre összetettebb ügyek kezeléséhez rendelkezésre álló korlátozott személyi erőforrások mellett végzett működésük során gyűltek össze. Tekintettel arra, hogy a digitális szabályozási keret, mindenekelőtt az AI Act számos új hatáskört ruház az adatvédelmi hatóságokra, egyértelműen szükség van további informatikai szakértelemre, az ehhez felhasználható pénzügyi források biztosítása azonban kihívást jelent.

Az adatvédelmi hatóságok elkötelezték magukat együttműködésük és a hatékony jogérvényesítés megerősítése mellett, és ennek érdekében egy, az informatikai szakértők cseréjét szolgáló közös uniós szintű platform létrehozásának kezdeményezését javasolták. A platform lehetővé tenné, hogy az egyik adatvédelmi hatóság alkalmazásában álló informatikai szakértők szerződéses alapon együttműködhessenek más tagállamok adatvédelmi hatóságaival, amikor azoknak további informatikai szakértelemre van szükségük. Ezáltal a már meglévő technikai tudás közösen hasznosítható lenne, elősegítve az adatvédelmi szabályok hatékonyabb alkalmazását.

Az adatvédelmi hatóságok számára komoly kihívást jelent a panaszok növekvő száma is, beleértve az AI segítségével generált beadványokat. A hatóságok arra kérik a jogalkotókat, hogy fontoljanak meg olyan megoldásokat, amelyek elősegítenék a panaszok gyorsabb elintézését. Ilyen megoldás lehetne többek között a közigazgatási eljárásjogi szabályok egyszerűsítése, amely érdemi lehetőséget teremtene a hatékonyabb jogérvényesítés biztosítására.

A Digital Omnibus rendelet által javasolt változtatásokkal kapcsolatban az adatvédelmi hatóságok határozottan megismételték azt az álláspontjukat, hogy a személyes adat fogalmának meghatározását nem szabad ún. omnibusz-jellegű szabályozási eszközzel módosítani. A személyes adat fogalmának bármilyen szűkítése jelentősen csökkenthetné az egyének védelmének szintjét az EU-ban és az EGT-ben, és nem járulna hozzá a jogbiztonsághoz sem. A hatóságok támogatják az egyszerűsítésre irányuló törekvéseket, például az adatvédelmi incidensek bejelentésével kapcsolatban, ugyanakkor kerülendők azok a változtatások, amelyek kisebb jogi egyértelműséget és nagyobb terhet eredményeznének az adatkezelők és adatfeldolgozók számára.

Az adatvédelmi hatóságok megerősítették elkötelezettségüket a regionális együttműködési fórumuk megerősítése, valamint a szakértői tapasztalatcserék továbbfejlesztése mellett. Megállapodtak abban, hogy a 2027. évi találkozónak ismét az osztrák adatvédelmi hatóság ad otthont Bécsben.

A Fővárosi Törvényszék 17.P.22.206/2024/10. számú döntésében és a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.387/2025/5-II. számú ítéletében foglaltakra tekintettel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az alábbi tájékoztatást adja az adatkezelők részére a kapcsolattartási célú hozzájárulás jogszerű megszerzésének és a hozzájárulás terjedelmének megítélése kapcsán.

Az érintett hozzájárulása csak olyan, előzetesen kellően pontosan meghatározott, konkrét adatkezelési célra biztosít jogalapot, ezáltal jogszerű adatkezelést, amelyről az érintett a hozzájárulás megadását megelőzően megfelelő tájékoztatást kapott.

A korábbi hatósági gyakorlattól eltérően a bíróság rögzítette, hogy az olyan általános megfogalmazások, mint a „további kapcsolattartás”, „véleménykérés”, „tájékoztatás” vagy „elektronikus levél küldése” – az adatkezelési cél megjelölése nélkül – az adatkezelő lehetséges kommunikációs cselekményeinek megjelölései, azaz csupán adatkezelési műveletek^[1]. A bírósági jogértelmezés rámutat, hogy az adatkezelési cél nem azonosítható az adatkezelési művelettel, azaz a kommunikáció módjának megjelölésével. Ebből következően a „kapcsolattartás”, a „hírlevélküldés”, a „tájékoztatás” vagy az „elektronikus levél küldése” kifejezéseket az adatkezelőnek olyan további információval kell kiegészítenie, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a tájékoztatás, vagy a kommunikáció pontosan milyen célból történik, azaz például milyen tárgyra, szolgáltatásra, ügyre vagy tevékenységre vonatkozik.

A hozzájárulás nem értelmezhető kiterjesztően, a homályos, meg nem határozott célból történő adatkezeléshez nem szolgálhat érvényes jogalapként az érintett hozzájárulása^[2]. A Hatóság felhívja a figyelmet arra is, hogy a tényleges adatkezelési célok azonosítása kapcsán a konkrét ügyben mindkét bíróság figyelembe vette, együtt értelmezte a hozzájárulás megszerzése során nyújtott összes tájékoztatást, ideértve az adatkezelési tájékoztató teljes tartalmát és a hozzájárulást kérő űrlapon, weboldalon adott valamennyi közlést, információt is.^[3]

Végül a bíróság kiemeli azt is, hogy az általános adatvédelmi rendelet (32) preambulumbekezdése teljesen egyértelművé teszi, hogy a hallgatás vagy nem-cselekvés nem minősül hozzájárulásnak.

Ebből következően az érintett hozzájárulása alapján csak az az adatkezelés végezhető, amelynek konkrét célját az adatkezelő az érintett számára előzetesen, világosan és közérthetően feltárta.

Természetesen a bíróságnak az adatkezelés átláthatóságára vonatkozó megállapításai nem csupán az érintett hozzájárulására alapított adatkezelés kapcsán irányadóak a Hatóság számára, így – összhangban az átláthatóság alapelvére vonatkozó iránymutatással – más jogalapok hivatkozása esetén is kiemelt jelentőségű a cél közérthető, kellően pontos meghatározása, különösen olyan adatkezelések során, ahol kapcsolattartás, hírlevél küldés, marketing tevékenység valósul meg.

Az adatkezelőknek ezért felül kell vizsgálniuk a kapcsolattartási adatok kezelésére vonatkozó adatkezelési tevékenységeiket, adatkezelési tájékoztatóikat és a hozzájárulás kérő felületeiken (például honlapon) alkalmazott egyéb tájékoztatókat és leírásokat. A felülvizsgálat során az adatkezelőnek – ahogyan a Hatóságnak az eljárása keretében is – különösen azt szükséges értékelnie, hogy az egyes, az érintettekkel történő kommunikációt szolgáló adatkezelések célja kellően pontosan meghatározott, az érintettek számára világos és egyértelmű-e, azzal ellentétes tartalmú információ nem zavarja-e a valós adatkezelési cél azonosítását, valamint, hogy az adott célhoz megfelelő és igazolható jogalap került-e meghatározásra. A Hatóság kiemelt figyelmet fordít ezen elvárások teljesülésére eljárásai keretében.

Budapest, „az elektronikus aláírás és időbélyeg szerint”

Dr. habil. Péterfalvi Attila

elnök,

c. egyetemi tanár

^[1] Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.387/2025/5-II. számú ítélet [44] bekezdése

^[2] Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.387/2025/5-II. számú ítélet [48] bekezdése

^[3] Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.387/2025/5-II. számú ítélet [44] bekezdése szerint a https://vakcinainfo.gov.hu/ regisztrációs lapján „a második checkbox kipipálását követő tájékoztató részt együtt kell értelmezni a teljes adatkezelési tájékoztató első hat bekezdésében foglalt általános szabályokkal.“ (A regisztrációs felületen az első figyelemfelhívás Fővárosi Törvényszék ítéletének [38] bekezdésében hivatkozva és jelenleg is így szól: „(…) Ha regisztrál, valamint jóváhagyja a további kapcsolattartást, akkor Ön elsőként kap tájékoztatást a vakcinával kapcsolatos információkról és a további lépésekről!”)

Dél-Korea és Franciaország adatvédelmi hatóságai készítettek egy tájékoztató posztert, amely a generatív MI használatával kapcsolatos kockázatokra hívja fel a figyelmet, valamint segítséget nyújt a kockázatok mérsékelésére. Ezt a készítők engedélyével és a CNIL közreműködésével a NAIH a magyar érintettek részére lefordította magyar nyelvre és közzéteszi a honlapján.

A francia és angol nyelvű változatok a CNIL honlapján érhetőek el: https://www.cnil.fr/en/generative-ai-and-privacy-pipc-and-cnil-jointly-produced-poster

A Meta megállapodott szinte valamennyi amerikai tagállammal a Facebook és az Instagram gyermekekre gyakorolt káros hatása miatt indított perek rendezéséről. A társaság tíz év alatt legfeljebb 18 milliárd dollárt fizethet, és jelentős változtatásokat vállalt a fiatalkorúak platformhasználatában. A Meta az egyezségben nem ismerte el a jogsértést. A jogvitában a tagállamok azt állították, hogy a Meta tudatosan függőséget elősegítő módon tervezte meg a Facebookot és az Instagramot, és megtévesztette a fogyasztókat a szolgáltatások gyermekekre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Az ügynek kifejezett adatvédelmi vonatkozása is van: a keresetek szerint a Meta a gyermekek személyes adatainak gyűjtésével és felhasználásával megsértette az amerikai gyermek-adatvédelmi szabályokat is. Az egyezség lezárja az e követelésekkel kapcsolatban folyó szövetségi pert. A megállapodás alapján a Meta többek között napi kétórás alapértelmezett használati korlátot vezet be a fiatalkorúaknál; szülői hozzájárulás nélkül éjfél és reggel 6 óra között korlátozza a Facebook és az Instagram használatát, és az iskolai időszakban visszafogja az értesítéseket. A vállalatnak életkor-ellenőrzési és további gyermekvédelmi intézkedéseket is alkalmaznia kell.  Jogi szempontból az egyezség azért is jelentős, mert precedensértékű lehet a közösségimédia-platformokkal szembeni több ezer további amerikai per rendezéséhez, miközben a Meta alapvető, személyre szabott hirdetésekre épülő üzleti modelljét nem kényszeríti lényegi átalakításra. Florida és Új-Mexikó nem csatlakozott ehhez az egyezséghez, így egyes eljárások tovább folytatódnak.

A Reuters eredeti cikke a következő linkre kattintva érhető el (angol nyelven):

https://www.reuters.com/business/meta-reaches-18-billion-settlements-over-childrens-social-media-addiction-2026-08-26/

 A Hatóság telefonos ügyfélszolgálatától tájékoztatás kérhető:

• a benyújtott beadvány vizsgálatának állásáról;

• a Hatóság eljárásainak szabályairól;

• a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet), valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) továbbá az egyes adatvédelmi tárgyú ágazati jogszabályok általános rendelkezéseiről;

• személyes ügyfélfogadás idejéről;

• az adatvédelmi tisztviselő bejelentésével kapcsolatban.
  

Egy konkrét adatkezelésre vonatkozóan telefonon feltett kérdések az adatkezelés részleteinek és dokumentációjának ismerete nélkül telefonos ügyfélszolgálat keretében általánosságban sem ítélhetőek meg.

Ügyfélszolgálati idő: hétfő - csütörtök 9:00 – 16:00 óra között, péntek: 9:00 – 14.00 óra között.

Telefonszám:
+36 (30) 683-5969
+36 (30) 549-6838

Az e-mail útján küldött beadványok

Az egyszerű e-mail útján küldött beadvány nem minősül biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség útján benyújtott, joghatás kiváltására alkalmas iratnak.

A Hatóság ezért az e-mail útján küldött eljárást kérő beadványt be nem nyújtottnak tekinti, azt nem érkezteti.

Elektronikus ügyintézés és biztonságos elektronikus kapcsolattartás a Hatósággal

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 6. § (1) bekezdése szerint Magyarországon a felhasználó jogosult arra, hogy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtti ügyét – az e törvényben meghatározott módon – digitálisan intézze.

A beadványok Dáptv. szerinti benyújtására az e-Papír szolgáltatáson keresztül ide kattintva, valamint az egységes, személyre szabott ügyintézési felületen keresztül (https://epapir.gov.hu) van lehetőség. Az e-Papír beadványhoz lehetőség van dokumentumok becsatolására, melyek maximális mérete 25 MB lehet. Ha a beküldeni kívánt bizonyítékok mérete ezt meghaladja, akkor a Hatóság kéri, hogy több e-Papír beküldésével terjessze elő azokat. A csatolható fájlformátumokról a https://epapir.gov.hu/sugo weboldal nyújt részletes tájékoztatást.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) kapcsolattartási címe elektronikus ügyintézés során

Hivatali tárhely rövid neve: NAIH

Hivatali kapu azonosítója (KR ID): 429616918

Jogszabályi háttér

A Dáptv. 8. §  21. pontja szerint felhasználó: a digitális szolgáltatást biztosító szervezet feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben ügyfélként, félként vagy az eljárás alanyaként, az eljárás egyéb résztvevőjeként, a szolgáltatás igénybe vevőjeként vagy ezek képviselőjeként részt vevő természetes személy vagy egyéb jogalany, ide nem értve a digitális szolgáltatást biztosító szervezetet és az ügyben eljáró digitális szolgáltatást biztosító szervezet tagját vagy alkalmazottját;.

A Dáptv. 18. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerint:

(1) A felhasználó – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtt az ügyei digitális térben történő intézése során ügyintézési cselekményeit e törvény szerint, elektronikusan végzi, nyilatkozatait elektronikus úton teszi meg.

(2) Nincs helye elektronikus ügyintézésnek

a) azon eljárási cselekmények esetében, ahol törvény vagy kormányrendelet kifejezetten a felhasználó személyes megjelenését írja elő,

b) olyan eljárási cselekmény esetében, ahol ez nem értelmezhető,

c) olyan eljárás vagy eljárási cselekmény esetében, ahol ezt nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa kizárja, valamint

d) olyan irat, okirat vagy más beadvány esetében, amely minősített adatot tartalmaz.

(3) Törvény vagy kormányrendelet az elektronikus ügyintézés lehetőségét csak annyiban korlátozhatja, ha az eljárás során az ügyfél személyes jelenléte vagy valamely okirat másként nem pótolható benyújtása elengedhetetlen.

Elektronikus ügyintézés lehetősége

A Dáptv. 24. § (1) bekezdése szerint: Elektronikus a kapcsolattartás, ha a felhasználó a nyilatkozatát vagy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a nyilatkozatát vagy döntését (a továbbiakban együtt: nyilatkozat) elektronikus úton teszi meg. Jogszabály rendelkezhet úgy, hogy a felhasználó az elektronikus kapcsolattartással eleget tesz a személyes megjelenési kötelezettséggel járó eljárási cselekmény teljesítésének is.

A Dáptv. 29. § (2) bekezdésben foglaltak szerint: A digitális szolgáltatást biztosító szervezet a felhasználónak címzett nyilatkozatai megtétele során – ha jogszabály a kapcsolattartás módját nem határozza meg – a felhasználó hivatalos elérhetőségén tart kapcsolatot a felhasználóval.

Kötelező elektronikus ügyintézés

A Dáptv. 19. §-ában foglaltak szerint:

(1) Ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény, nemzetközi szerződés, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által nyújtott digitális szolgáltatások tekintetében

a) a felhasználóként eljáró

aa) gazdálkodó szervezet,

ab) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 3. §-a szerinti szervezet,

ac) ügyész,

ad) jegyző,

ae) az ab)–ad) alpontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság, valamint

b) a felhasználó jogi képviselője.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt felhasználó, jogi képviselő, továbbá törvényben elektronikus ügyintézésre kötelezett felhasználó, valamint az aktív felhasználói profillal rendelkező részére küldött dokumentum kézbesítésére a 27. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(3) Elektronikus ügyintézésre az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl a felhasználó vagy annak képviselője kizárólag törvényben meghatározott esetekben és csak akkor köteles, ha az adott ügyintézési cselekmény tekintetében az értelmezhető.

(4) Természetes személy – a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben meghatározott kivétellel – csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre.

(5) Ha jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást – vagy az elektronikus kapcsolattartás módját – kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével – érvénytelen.

Az általános adatvédelmi rendelet^[1] szerint az adatvédelmi hatóságoknak nem feladata az adatkezelők/adatfeldolgozók jogértelmezésre irányuló beadványainak megválaszolása. A Hatóságnak e beadványok megválaszolására az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 38. § -a^[2] alapján sincs törvényi kötelezettsége.

Ez alól kivételt jelentenek az  általános adatvédelmi rendelet  57. cikk (1) bekezdése, Magyarország Alaptörvénye, továbbá az Infotv. alapján a következő esetek:

• az érintettektől érkező beadványok,
• az állami-önkormányzati szervektől jogértelmezési kérdésekben érkezett beadványok,
• a Hatóság működésével, hatáskörének gyakorlásával kapcsolatos tájékoztatáskérés,
• a Hatóság nemzetközi kötelezettségeihez kötődő megkeresések.

A konzultációs beadványok megválaszolása írásban történik.

Az Európai Adatvédelmi Testület^[3] jogegységesítő, autentikus- jogértelmező szerepe és a Hatósághoz érkező, egyedi ügyekre vonatkozó álláspont kialakítása iránti kérések nagy száma miatt a Hatóság vizsgálati és hatósági eljárásaihoz szükséges erőforrásokra is tekintettel főszabály szerint a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások értelmezésére és magyarázatára irányuló megkeresésekre, különösen, ha azok nem az érintetti jogok gyakorlására vonatkozó, az érintett természetes személytől származó kérdések, nem ad ki egyedi állásfoglalást. Mindez természetesen nem érinti az adatvédelmi hatásvizsgálat eredményének függvényében lefolytatandó előzetes konzultációkat, illetve a tanúsítás keretei között esetlegesen sorra kerülő egyeztetéseket, valamint a jogszabályból fakadó tájékoztatási

kötelezettségek teljesítését.

A Hatóság – eljárási kereteket nélkülöző, konzultációs válaszként kiadott – tájékoztatása egyébként sem jogszabálynak, sem egyéb jogi eszköznek nem tekinthető, az normatív jelleggel, jogi erővel, illetve kötelező tartalommal nem rendelkezik. A Hatóság kialakított jogértelmezése más hatóságot, a bíróságot és az adatkezelőt nem köti, annak csak iránymutató jellege van. Az állásfoglalás, tájékoztatás kiadása tehát nem mentesíti annak címzettjét, illetve az adatkezelőt saját jogi álláspontja kialakításának szükségessége, illetve az adatkezelésért fennálló felelősség alól.

Az adatkezelők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó, az érintetteket megillető jogosultságokkal kapcsolatos általános információkat, az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatásait, továbbá a törvényben meghatározott esetekben az egyedi ügyekben hozott döntéseit a Hatóság a honlapján közzéteszi, változatlanul folytatja továbbá az adatvédelmi tudatosság növelésére irányuló ismeretterjesztő tevékenységét. Emellett a Hatóság továbbra is ajánlást fog kibocsátani azon kérdésekben, amelyek tekintetében az egyedi ügyekben folytatott vizsgálatai során nyert jogalkalmazási tapasztalatok vagy a hozzá érkező egyéb jelzések alapján az ügy kiemelt jelentősége ezt szükségessé teszi, természetesen ezek tartalma tekintetében is szem előtt tartva az Európai Adatvédelmi Testület által kibocsátott iránymutatásokkal való összhangot.

^[1] Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről 

^[2] Infotv. 38. § „(2) A Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése.

(2a) Az általános adatvédelmi rendeletben a felügyeleti hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá tartozó jogalanyok tekintetében az általános adatvédelmi rendeletben és e törvényben meghatározottak szerint a Hatóság gyakorolja.

(3) A Hatóság a (2) és (2a) bekezdés szerinti feladatkörében az e törvényben meghatározottak szerint különösen

a)  bejelentés alapján és hivatalból vizsgálatot folytat;

b)  az érintett kérelmére és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást folytat;

c)  hivatalból titokfelügyeleti hatósági eljárást folytat;

d) a közérdekű adatokkal és a közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatos jogsértéssel összefüggésben bírósághoz fordulhat;

e) a más által indított perbe beavatkozhat

f) 

g) kérelemre adatkezelési engedélyezési eljárást folytat;

h) ellátja az Európai Unió kötelező jogi aktusában, így különösen az általános adatvédelmi rendeletben és a 2016/680 (EU) irányelvben a tagállami felügyeleti hatóság részére megállapított, továbbá a törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

^[3] Az Európai Adatvédelmi Testület az általános adatvédelmi rendelet által létrehozott, az adatvédelemmel, valamint a magánélet védelmével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó, független európai tanácsadó szerv.

Az egyszerű e-mail útján küldött beadvány nem minősül biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség útján benyújtott, joghatás kiváltására alkalmas iratnak. A Hatóság ezért az e-mail útján küldött eljárást kérő beadványt be nem nyújtottnak tekinti, azt nem érkezteti. A benyújtás lehetőségéről az alábbiakban olvashat:

• Adatkezelés érintettjeként fordulok a Hatósághoz
• Adatkezelőként fordulok a Hatósághoz
• Közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerésével kapcsolatosan fordulok a Hatósághoz
• A Hatóság adatkezelésével kapcsolatos érintetti joggyakorlás
• Panasz vagy közérdekű bejelentés a Hatóság működésére vonatkozóan

Tájékoztatás a személyes ügyfélfogadás rendjéről és a beadványok személyes benyújtásáról

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (a továbbiakban: Hatóság) személyes ügyfélfogadás során

1. az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény hatálya alá tartozó eljárásokban az iratbetekintési és/vagy nyilatkozattételi jog gyakorolható, továbbá
2. a személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsérelem miatti konkrét panasz bejelentésére, illetőleg
3. a Hatóság kezelésében lévő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok igénylésének előterjesztésére

van lehetőség.

Személyes ügyfélfogadásra előre egyeztetett időpontban tud a Hatóság lehetőséget biztosítani.

1. Az iratbetekintési és/vagy nyilatkozattételi jog gyakorlására vonatkozó kérelmek benyújtására:

a.) a Dáptv.^[1] szerint elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfél esetében, a törvényben meghatározott elektronikus úton (hivatali tárhelyen, vagy e-Papír szolgáltatáson keresztül)

b.) elektronikus ügyintézésre nem kötelezett ügyfél (pl. természetes személy) esetében a fentieken túl

        ba) írásban, eredeti aláírással ellátva, postai úton a Hatóság levelezési címén (1363 Budapest, Pf. 9.),is, vagy

        bb) személyes átadással, a személyazonossága igazolását követően a Hatóság nyitvatartási idejében, előzetes időpont egyeztetése nélkül

van lehetőség.

A kérelem Dáptv. szerinti benyújtására a Hatóság honlapjáról (https://naih.hu/online-ugyinditas), valamint a Személyes Ügyintézési Felületen keresztül is elérhető https://epapir.gov.hu címen, e-Papír szolgáltatáson keresztül van lehetőség.

2. A személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsérelem miatti konkrét panasz személyes ügyfélfogadás keretében történő bejelentéséhez, továbbá a Hatóság kezelésében lévő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok igénylésének előterjesztéséhez időpont kérelmezésére:

a.) a Dáptv.-ben szabályozott elektronikus úton,

b.) írásban, eredeti aláírással ellátva, postai úton a Hatóság levelezési címén,

c.) telefonon, ügyfélszolgálati napokon, ügyfélszolgálati időben hétfőtől - csütörtökig 9:00 és 16:00 óra között, pénteken 9:00 és 14.00 óra között a +36/1 391-1400, a +36/30 683-5969 vagy a +36/30 549-6838 telefonszámokon, valamint

d.) Hatóság elektronikus levelezési címén, az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen

van lehetőség.

3. Beadványok személyes benyújtása

Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezett ügyfelek beadványaikat személyesen a személyazonosságuk igazolását és – amennyiben az eljáráshoz szükséges és a beadványa azt nem tartalmazza – természetes személyazonosító adataik rögzítését követően a Hatóság nyitvatartási idejében, hétfőtől - csütörtökig 8:00 és 17:00 óra között, pénteken 8:00 és 14:00 óra között, előzetes időpont egyeztetése nélkül is benyújthatják.

^[1] A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.)

1.1 KAPCSOLAT, ELÉRHETŐSÉG

1.2 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

1.3 SZERVEZET VEZETŐI

1.4 ÜGYFÉLSZOLGÁLATI ADATOK

1.5 TESTÜLETI SZERV ADATOK

1.6 IRÁNYÍTOTT SZERVEK

1.7 GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK

1.8 KÖZALAPÍTVÁNYOK

1.9 ALAPÍTOTT SZERVEK

1.10 LAPOK

1.11 FELETTES, FELÜGYELETI, TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉST GYAKORLÓ SZERVEK

2.1 A SZERV ALAPTEVÉKENYSÉGE, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

2.2 TEVÉKENYSÉG TÁJÉKOZTATÓ

2.3 HELYI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI

2.4 A HATÓSÁGI ÜGYEK INTÉZÉSÉNEK RENDJE

2.5 KÖZSZOLGÁLTATÁSOK

2.6 A SZERV NYILVÁNTARTÁSAI

2.7 NYILVÁNOS KIADVÁNYOK

2.8 TESTÜLETI SZERV DÖNTÉSHOZATAL, ÜLÉSEK

2.9 A SZERV DÖNTÉSEI, KONCEPCIÓK, TERVEZETEK, JAVASLATOK

2.10 HIRDETMÉNYEK

2.11 PÁLYÁZATOK

2.12 ALAPTEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK

2.13 KÖZÉRDEKŰ ADATOK IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE

2.14 STATISZTIKÁK JOGSZABÁLY ALAPJÁN

2.15 STATISZTIKÁK KÖZÉRDEKŰ ADATOKRÓL

2.16 KÖZÉRDEKŰ ADATOK HASZNOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEI

2.17 KÖZÉRDEKŰ ADATOK FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEI

2.18 EGYEDI KÖZZÉTÉTELI LISTÁK

2.19 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁS TÁJÉKOZTATÁS

2.20 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁSI SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

2.21 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁSI DÍJSZABÁS

2.22 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁSI JOGORVOSLAT

2.23 KÖZADAT ÚJRAHASZNOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK

2.24 KÖZADAT DIGITALIZÁLÁSI MEGÁLLAPODÁSOK

2.25 KÖZADATRA VONATKOZÓ SZERVEZETI SZABÁLYZÓK

3.1 ÉVES KÖLTSÉGVETÉSEK, BESZÁMOLÓK

3.2 SZEMÉLYI JUTTATÁSOK

3.3 SZERV ÁLTAL NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK

3.4 ÖT MILLIÓ FORINT FELETTI SZERZŐDÉSEK

3.5 KONCESSZIÓS ADATOK

3.6 NEM ALAPFELADATTAL ÖSSZEFÜGGŐ KIFIZETÉSEK

3.7 EU TÁMOGATÁSSAL MEGVALÓSULT PROJEKTEK

3.8 KÖZBESZERZÉSI INFORMÁCIÓK

A NAIH szervezetének és működésének általános szabályai

• A Hatóság elnökének önéletrajza
• A Hatóság általános elnökhelyettesének önéletrajza
• A Hatóság európai uniós ügyekért felelős elnökhelyettesének önéletrajza

• A Hatóság elnökének vagyonnyilatkozatai
• A Hatóság általános elnökhelyettesének vagyonnyilatkozatai
• A NAIH nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettesének vagyonnyilatkozatai

• Aláírási tanúsítványok nyilvános adatai