Amennyiben azonosítás nélkül szeretne panaszt vagy közérdekű bejelentést tenni, azt az Alapvető Jogok Biztosa által működtetett közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerén keresztül teheti meg, az alábbi linkre kattintva: http://www.ajbh.hu/ugyinditas-azonositas-nelkul

Panasz, vagy közérdekű bejelentésre vonatkozó szabályok

Magyarország Alaptörvényének XXV. cikke szerint „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.”

A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: új Panasztv.) alapján a panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá.[1] Így nem panaszként vizsgálja a Hatóság a személyes adatok kezelésével és az információszabadsággal kapcsolatos, törvényben nevesített eljárásai,[2] vagy más bírósági, közigazgatási eljárási szabályok alá tartozó bejelentéseket, kérelmeket.

Közérdekű bejelentéssel akkor élhet, ha abban olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.[3] A panasz és a közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

Az új Panasztv. 7. alcíme lehetőséget ad – a panasz és a közérdekű bejelentés tételén túl – a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információ bejelentésére (a továbbiakban: bejelentés). Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerben tett bejelentések kezelésére és elintézésére néhány kivételtől eltekintve a közérdekű bejelentésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni; ezeket tájékoztatónk végén, külön fejezetben találja.

  1. Ki és hogyan tehet panaszt vagy közérdekű bejelentést?

Panasszal és közérdekű bejelentéssel bárki fordulhat a panasszal vagy a közérdekű bejelentéssel összefüggő tárgykörben eljárásra jogosult szervhez.[4] 

 

Azonosíthatatlan személy által (név nélkül, vagy becenév, álnév használatával) tett panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálatát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) mellőzi,[5] kivéve, ha annak alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgál.

Az azonosítás módjai a következők:

  • postai úton a Hatóság levelezési címén (1363 Budapest, Pf. 9.) tett panasz vagy közérdekű bejelentés esetén a bejelentő természetes személyazonosító adatait (családi és utónév; születési családi és utónév; anyja születési családi és utóneve; születési hely a kerület megjelölésével; születési idő) is tartalmazó legalább teljes bizonyító erejű magánokirat[6] formájában);
  • személyes átadással, a személyazonosság igazolását és a természetes személyazonosító adatok rögzítését követően, a Hatóság nyitvatartási idejében, előzetes időpont egyeztetése nélkül a 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11. szám alatt található ügyfélszolgálaton;
  • a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre küldött elektronikus levélben személyhez kötött minősített elektronikus aláírással[7] ellátott csatolmánnyal (amelyben természetes személyazonosító adatait is megjelöli).

A panaszost vagy a közérdekű bejelentőt, amennyiben jóhiszeműen járt el nem érheti hátrány a panasz vagy a közérdekű bejelentés megtétele miatt.

  1. A panaszok és közérdekű bejelentések elbírálásának menete

Ha a panaszt vagy a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt a beérkezésétől számított nyolc napon belül az eljárásra jogosult szervhez át kell tenni, erről egyidejűleg a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt értesíteni kell[8].

Mellőzhető a korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos vagy közérdekű bejelentő által tett ismételt panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálata.

A panasz vizsgálata mellőzhető akkor is, ha a panaszos a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő panaszát. A sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított egy éven túl előterjesztett panasz vizsgálatát az eljárásra jogosult szerv mellőzi.[9]

A Hatóság a panaszt vagy a közérdekű bejelentést beérkezésétől számított harminc napon belül bírálja el. Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag ennél hosszabb ideig tart, erről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt a Hatóság megfelelő indoklás mellett tájékoztatja. A panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézésének határideje ebben az esetben sem haladhatja meg a hat hónapot.

A Hatóság az azonosított panaszost vagy bejelentőt a panasz vagy a közérdekű bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel.

Az elbírálás eredményeként a Hatóság eldönti, hogy hivatalból indítson-e adatvédelmi eljárást. Erről az elbírálás befejezésekor a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt a Hatóság az indokok megjelölésével haladéktalanul értesíti.

Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és

  1. ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére a Hatóság átadja, illetve ha
  2. alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott,

személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére a Hatóság átadja.

Az a személy, akinek személyes adatait a panasszal vagy a közérdekű bejelentéssel összefüggésben a Hatóság kezeli, érintetti jogaival kapcsolatban a https://naih.hu/a-hatosag-adatkezelesevel-kapcsolatos-erintetti-joggyakorlas linken talál tájékoztatást.

  1. Panasz és közérdekű bejelentés az alábbi módokon tehető:
  • az Alapvető Jogok Biztosa által működtetett közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében azonosítás nélkül, az alábbi linkre kattintva: http://www.ajbh.hu/ugyinditas-azonositas-nelkul,
  • elektronikus levélben a Hatóság Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen, mely bejelentés beérkezéséről a Hatóság automatikus visszaigazolást küld a bejelentő számára,
  • levélben a Hatóság 1363 Budapest, Pf.: 9. postacímére írva, azonosítás nélkül vagy amennyiben a bejelentő az általa megadott elérhetőségre kéri a Hatóság visszajelzését a bejelentésével kapcsolatban megtett intézkedésekről, azonosított módon,
  • személyesen, szóban, előre egyeztetett időpontban a Hatóság 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11. szám alatt található ügyfélszolgálatán,
  • az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton (e-Papír szolgáltatáson keresztül, amennyiben rendelkezik Ügyfélkapu vagy más KAÜ azonosítással) azonosított módon.
  1. A Hatóság elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerére vonatkozó szabályok

A Hatóság a nála, személyes ügyfélszolgálat keretében tett szóbeli bejelentést írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja.

Amennyiben a bejelentést nem a Hatóság Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címén tették, a Hatóság a bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást küld a bejelentő számára, kivéve, ha

  • a bejelentő kifejezetten kérte ennek mellőzését, vagy
  • a Hatóság észszerűen feltételezi, hogy a bejelentés kézhezvételének visszaigazolása veszélyeztetné a bejelentő személyazonosságának védelmét.
  1. A bejelentők védelme

a) Minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és amelyet a bejelentő létező, korábban megszűnt vagy létesíteni tervezett foglalkoztatási jogviszonyával vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

(Hátrányos intézkedésnek minősül a bejelentő számára hátrányos cselekmény vagy mulasztás, különösen a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel egyenértékű intézkedések; a lefokozás vagy az előléptetés megtagadása; a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása; a képzés megtagadása; a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia; a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció – alkalmazása; a kényszerítés, a megfélemlítés, a zaklatás vagy a kiközösítés; a hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód; a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmulasztása, ha a foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják;  egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése; a károkozás, amely magában foglalja a személy jóhírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is; az olyan intézkedés, amelynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya szerinti ágazatban nem létesíthet; az egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása; az áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása, és az engedély visszavonása.

A fenti intézkedések abban az esetben is jogellenesek, ha a hátrányos intézkedést, melyet a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, a bejelentő tulajdonában álló jogalany vagy a bejelentővel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy más, szerződéses jogviszonyban álló jogalany sérelmére hozták.);

b) A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentő nem tekinthető a törvény által védett titok nyilvánosságra hozatalával összefüggő korlátozást vagy más, az információfelfedésre vonatkozó jogszabályi korlátozást megszegőnek, és az ilyen bejelentés tekintetében nem terheli felelősség, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

c) A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el.

d) A bejelentő a bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

e) A bejelentő a b)-d) pontban írt jogaira valamennyi hatósági vagy bírósági eljárás során hivatkozhat, a bejelentés megtétele jogszerűségének bizonyítása mellett.

f) Az állam a bejelentő részére a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben meghatározott támogatásokat biztosítja az ott meghatározott feltételek szerint, így a bejelentő számára tájékoztatást és tanácsadást kell nyújtani a bejelentők rendelkezésére álló eljárásokról és jogorvoslati lehetőségekről, a bejelentők védelmével összefüggő, az új Panasztv. szerinti szabályokról, a bejelentők e törvény szerinti jogairól és kötelezettségeiről.

 

[1] új Panasztv. 1. § (2) bekezdése

[2]   Az Infotv. 38. § (2) bekezdése alapján: „A Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése.”

Az Infotv. 38. § (3) bekezdése alapján: „A Hatóság a (2) és (2a) bekezdés szerinti feladatkörében az e törvényben meghatározottak szerint különösen

a) bejelentés alapján és hivatalból vizsgálatot folytat;

b) az érintett kérelmére és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást folytat;

c) hivatalból titokfelügyeleti hatósági eljárást folytat;

d) a közérdekű adatokkal és a közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatos jogsértéssel összefüggésben bírósághoz fordulhat;

e) a más által indított perbe beavatkozhat;

f) bejelentés alapján és hivatalból átláthatósági hatósági eljárást folytat;

g) kérelemre adatkezelési engedélyezési eljárást folytat;

h) ellátja az Európai Unió kötelező jogi aktusában, így különösen az általános adatvédelmi rendeletben és a 2016/680 (EU) irányelvben a tagállami felügyeleti hatóság részére megállapított, továbbá a törvényben meghatározott egyéb feladatokat.”

[3] új Panasztv. 1. § (3) bekezdése alapján

[4] új Panasztv. 2. § (1) bekezdése

[5] új Panasztv. 4.§ (3) bekezdése alapján

[6] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § szerint  

[7] Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről 3. cikk 12. pontjának megfelelő elektronikus aláírás

[8] új Panasztv. 2. § (2) bekezdése

[9] új Panasztv. 4.§ (2) bekezdése alapján