- Részletek
- Kategória: Hírek
Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) 2026. október 13-án a brüsszeli plenáris ülésen elfogadta az okos szemüvegek adatvédelmi kihívásairól szóló jelentést hangsúlyozva, a kamera és mikrofon funkciókkal, valamint internetkapcsolattal felszerelt eszközök rejtett felvételeket készíthetnek és ez komoly magánszféra kockázatot jelent – különösen egészségügyi intézmények, iskolák vagy munkahelyek közelében, valamint gyermekekkel összefüggő használat esetén. Az EDPB kiemeli az átláthatóság fontosságát: a felhasználóknak egyértelmű vizuális vagy hangjelzésekkel kell jelezniük a felvétel indítását. A gyártók és a kapcsolt szolgáltatást nyújtók ugyanakkor nem háríthatják a teljes felelősséget az okoseszköz használóira, mivel bizonyos tárgykörben az adatkezelés célját és eszközeit nem a felhasználók határozzák meg.
Az EDPB közleménye megtalálható: https://www.edpb.europa.eu/news/edpb-publishes-statement-on-the-data-protection-challenges-of-smart-glasses_en
- Részletek
- Kategória: Hírek
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) sajtóhírekből és újságírói megkeresésekből értesült arról, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) munkatársait listázó oldalt hoztak létre.
A Hatóság jelen közleményében is nyomatékkal rögzíti: függetlenül attól, hogy valamely személyes adat megismerhetőségét törvény közérdekből elrendeli (ún. közérdekből nyilvános személyes adat), az nem veszíti el személyesadat-minőségét, így az ilyen adattal végzett bármely adatkezelési műveletnek is az általános adatvédelmi rendelettel[1] (GDPR) összhangban kell állnia, az abban deklarált adatkezelési alapelveknek meg kell felelnie, továbbá az adatkezelés során az Infotv[2]. közérdekből nyilvános személyes adatokra vonatkozó különös rendelkezéseit is alkalmazni kell.
A Hatóság hangsúlyozza: bármilyen szempont alapján megvalósuló diszkriminatív, politikai célzatú listázás a GDPR szinte valamennyi alapelvét (így különösen: jogszerű és tisztességes adatkezelés, célhoz kötöttség, adattakarékosság) sérti.
Míg közszereplők esetén a közügyek szabad vitatása – mint közérdek – bizonyos mértékben szűkítheti a magánszférájuk védelméhez fűződő jogaikat, egy közfeladatot ellátó szerv foglalkoztatottjai, pusztán ezen jogviszonyukra tekintettel, közszereplőnek nem minősülnek.
Noha e személyi kör tekintetében jogszabály elrendelheti a közfeladat ellátásával összefüggő egyes személyes adatok megismerhetőségét (meghatározott helyen és módon történő közzététel vagy adatigénylés útján), az Infotv. 26. § (2) bekezdése azt is rögzíti, hogy a személyes adatok kizárólag a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek.
A Hatóság következetes álláspontja szerint az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján
- az Infotv. 1. §-ában megfogalmazott, a közügyek átláthatóságának céljából hozhatók nyilvánosságra a közérdekből nyilvános személyes adatok; közügy körébe sorolható: a közhatalom gyakorlásának (működésének, tevékenységének, gazdálkodásának) átláthatósága, a közfeladat ellátásának és a közpénzek felhasználásának átláthatóvá tétele, az ezeket érintő ügyek megvitatása és megvitathatósága, valamint a véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság érdekében folytatott adatkezelés, melybe semmilyen pártpolitikai érdek nem érthető bele;
- a közérdekből nyilvános személyes adatok honlapon történő közzétételére az általános közzétételi lista és a közfeladatot ellátó szerv/személy jogállására vonatkozó külön törvény rendelkezései irányadóak.
A Hatóság kiemeli: minden olyan adatkezelés, amely során közfeladatot ellátó személyek közérdekből nyilvános személyes adatainak nyilvánosságra hozatala olyan célból vagy olyan módon történik, amely alkalmas arra, hogy a tevékenységük, közfeladat-ellátásuk miatt beavatkozzanak a magánéletükbe, zaklatásnak tegye ki a személyüket: jogellenesnek minősül.
A Hatóság továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy a személyes adatok védelméhez és a magánszféra védelméhez fűződő jogok szempontjából aggályos, továbbá az emberi méltósághoz való jogot is veszélyezteti a természetes személyekre vonatkozó adatbázisok szubjektív szempontokon alapuló építése és nyilvánosságra hozatala, illetve valamely (többnyire negatív) kritérium alapján történő listázása, amely alkalmas az érintett személyek pellengérre állítására, megbélyegzésére és mindezek eredményeként, illetve következményeként a magánszférájuk sérelmét eredményező közvetlen, vagy közvetett beavatkozás elősegítésére.
Budapest, 2026. október 12.
Dr. habil. Péterfalvi Attila
elnök, c. egyetemi tanár
[1] az Európai Parlament és a Tanács a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK Irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 Rendelete (2016. április 27.) (GDPR, általános adatvédelmi rendelet)
[2] az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi XCII. törvény
- Részletek
- Kategória: Hírek
Az ELTE ÁJK épületében több mint 350 regisztrált vendég, közel 23 előadó és 15 kiállító találkozott azért, hogy közösen gondolkodjon az oktatás jelenéről és jövőjéről, az új technológiákban rejlő lehetőségekről, valamint azokról a kérdésekről és kihívásokról, amelyeket a digitális és mesterséges intelligencia alapú átalakulás állít a diákokkal foglalkozó tanárok és egyéb szereplők elé.
- Részletek
- Kategória: Hírek
Az EDPB elfogadta a 4/2026. számú iránymutatást a GDPR alapján kiszabható közigazgatási bírságokról, mely újabb jelentős lépés afelé, hogy a felügyeleti hatóságok összehangoltan döntsenek arról, valamely konkrét ügyben - önállóan vagy más korrekciós intézkedésekkel együtt - indokolt-e közigazgatási bírság kiszabása. Míg az EDPB korábbi, 4/2022. számú iránymutatása a kiszabásra kerülő bírság összegének meghatározására vonatkozik, az új iránymutatás arról szól, hogy hogyan kell megállapítani, szükséges-e egyáltalán bírságot kiszabni.
Az adatvédelmi hatóságoknak az alábbi ötlépcsős értékelést kell elvégezniük annak eldöntése során, hogy szükséges-e közigazgatási bírság kiszabása:
1. A jogsértés bírságolhatóságának vizsgálata: a hatóság megvizsgálja, hogy a GDPR vagy a nemzeti jog alapján az adott jogsértés miatt kiszabható-e bírság.
2. A bírság címzettjének meghatározása: a hatóság megállapítja, hogy a vizsgálat alá vont fél az adott jogsértés miatt bírságolható-e. Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó felelőssége attól függ, hogy a megsértett rendelkezés melyikükre állapít meg kötelezettséget.
3. A felróhatóság vizsgálata: a hatóság értékeli, hogy a jogsértést szándékosan vagy gondatlanul követték-e el, mivel a felróható jogsértés a bírság kiszabásának feltétele.
4. Súlyosító és enyhítő körülmények értékelése: a hatóság megvizsgálja az esetleges súlyosító és enyhítő tényezőket. Kisebb súlyú jogsértés esetén főszabály szerint nem kerül sor bírság kiszabására, és helyette megrovás alkalmazható; ha azonban a jogsértés nem minősül kisebb súlyúnak, erős vélelem szól a bírság kiszabása mellett.
5. A hatékonyság, arányosság és visszatartó erő vizsgálata: végül a hatóság értékeli, hogy a közigazgatási bírság kiszabása az adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű lenne-e.
Az iránymutatás emellett áttekinti a nemzeti adatvédelmi hatóságok rendelkezésére álló korrekciós hatásköröket, és bemutatja azok célját, alkalmazási körét és egymáshoz való viszonyát. Az új iránymutatás felváltja a 29. cikk szerinti munkacsoportnak a közigazgatási bírságok alkalmazásáról és meghatározásáról szóló korábbi iránymutatását, és kiegészíti az EDPB már korábban elfogadott, a bírság összegének kiszámítására vonatkozó iránymutatását. Az EDPB az új iránymutatást 2026. november 13-ig nyilvános konzultációra bocsátotta. Az iránymutatás szövege (angol nyelven) valamint a konzultációs felület a következő linkről érhető el:
