Részletek

Kategória: Hírek

Megjelent: 2026. július 22.

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) 2026. július 16–17-én Dublinban tartott magas szintű ülésén hangsúlyozta, hogy a különböző uniós szabályozási területeken eljáró hatóságok közötti együttműködéshez és információmegosztáshoz egyértelmű jogalapra van szükség. A Testület szerint a digitális uniós jogi normák – többek között a GDPR, a Digital Services Act, a Digital Markets Act, a Data Act és az AI Act – egyre szorosabb összefüggése miatt a hatékony jogérvényesítés sok esetben csak a különböző hatáskörű felügyeleti szervek közötti együttműködéssel biztosítható. Az EDPB ezért ismételten felhívta az Európai Bizottságot arra, hogy jogalkotási úton teremtsen kifejezett jogalapot az ilyen, szükség esetén bizalmas információkra is kiterjedő  információcserére. A felügyeleti hatóságok a megbeszélésen kiemelték továbbá, hogy egyre nagyobb terhet jelent a nagyszámú – sok esetben mesterséges intelligencia segítségével előállított és tömegesen benyújtott – panasz kezelése, különösen a nagyszámú érintettet érintő, határokon átnyúló ügyekben. Az EDPB hangsúlyozta, hogy e kihívások kezeléséhez gyakorlati, valamint szükség esetén jogalkotási megoldásokra van szükség a GDPR hatékony érvényesítésének biztosítása érdekében.

Részletek

Kategória: Hírek

Megjelent: 2026. július 13.

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) 2026. július 8-ai plenáris ülésén két új iránymutatást fogadott el: a 2/2026. számú iránymutatás az anonimizálás GDPR szerinti követelményeit, a 3/2026. számú iránymutatás pedig a generatív mesterséges intelligencia fejlesztéséhez alkalmazott web scraping (automatizált webes adatgyűjtés) adatvédelmi kérdéseit tisztázza. Emellett elfogadta a blokklánc-technológiákhoz kapcsolódó adatkezelésről szóló 2/2025. számú iránymutatás végleges, társadalmi konzultációt követően módosított változatát is. Az EDPB hangsúlyozza, hogy a web scraping során végzett személyesadat-kezelésnek minden esetben meg kell felelnie a GDPR követelményeinek, így különösen megfelelő jogalappal kell rendelkeznie. Különleges adatok gyűjtése esetén nem elegendő a GDPR 6. cikke szerinti jogalap, hanem a 9. cikk (2) bekezdése szerinti kivételi feltételnek is teljesülnie kell. A Testület kiemeli, hogy nincs általános mentesség a különleges adatok kezelésére vonatkozó szabályok alól, ezért minden esetet egyedileg kell értékelni. Az anonimizálásról szóló iránymutatás célja annak pontosítása, hogy mikor tekinthetők az adatok valóban anonimnak a GDPR alkalmazásában. Az új iránymutatások 2026. október 30-ig nyilvános konzultációra bocsátásra kerültek, így az érintett szervezetek és szakértők véleményezhetik azokat. Az iránymutatások (jelenleg csak angol nyelven) az alábbi linkekre hivatkozással érhetőek el:

2/2026. számú iránymutatás az anonimizálásról:

https://www.edpb.europa.eu/system/files/2026-07/edpb_guidelines_202602_anonymisation_v1_en_0.pdf

3/2026. számú iránymutatás a generatív AI kontextusában végzett web scraping tevékenységhez fűződő adatkezelésekről:

https://www.edpb.europa.eu/system/files/2026-07/edpb_guidelines_2020603_webscraping_v1_en_0.pdf

A blockchain-technológiákkal kapcsolatos adatkezelésekről szóló 2/2025. számú iránymutatás végleges változata:

https://www.edpb.europa.eu/system/files/2026-07/edpb_guidelines_202502_blockchain_v2_en.pdf

Részletek

Kategória: Hírek

Megjelent: 2026. július 07.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az utóbbi napokban olyan sajtóhírekről, tudósításokról értesült, melyek gyermekek személyes adatainak közéleti, politikai tevékenység körében történő felhasználásáról szóltak.

A Hatóság jelen közleményében is hivatkozik a 2026. évi országgyűlési választási kampány adatvédelmi vonatkozásairól szóló tájékoztatójában^[1] is részletesen kifejtett következetes álláspontjára, és felhívja valamennyi, a közösségi médiát politikai célokra is használó szervezet/természetes személy figyelmét arra, hogy e tevékenységük során adatvédelmi szempontból fokozott körültekintéssel járjanak el, így különösen mellőzzék kiskorú személyek személyes adatainak (képmás, egyéb, az érintett gyermekre vonatkozó személyes adat) közzétételét.

A Hatóság hangsúlyozza: az általános adatvédelmi rendelet^[2] (GDPR) a gyermekeket érintő adatkezelések esetében kiemelt figyelmet és gondosságot vár el az adatkezelőktől, így a személyes adatokat felhasználó politikusoktól és más közéleti szereplőktől is, tekintettel arra, hogy a gyermekek nem képesek megfelelően felmérni, értékelni azt, hogy milyen mértékű és jellegű hatással jár, illetve járhat a személyükre, helyzetükre, illetve jogaikra nézve az, ha politikai tevékenység részeként használják fel képmásukat és más személyes adatukat.

A Hatóság rögzíti: noha a személyes adatok kezelése vonatkozásában is a szülő, illetve törvényes képviselő képviseli a gyermeket és hozhat döntést helyette és nevében eljárva, ugyanakkor a Hatóság álláspontja szerint önmagában sem a szülő, sem a törvényes képviselő hozzájárulása nem teszi jogszerűvé a gyermek személyes adatának (pl. képmásának) politikai célú felhasználását, ilyen felhasználási cél esetén ugyanis a gyermek személyes adatának közzététele a tisztességes adatkezelés alapelvi követelményébe ütközhet.

A Hatóság a hatósági ellenőrzés, illetve az adatvédelmi hatósági eljárás keretei között, azokban az estekben, amikor a közzétett adat érintettje gyermek, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 61/B. §-a alapján elrendelheti a közzétett személyes adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, mely döntését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közreműködésével foganatosítja.

A Hatóság ezúton felhívja és bátorítja azon szülőket és törvényes képviselőket, akik tudomást szereznek arról, hogy gyermekük, illetve a gondozásukra bízott, felügyeletük alatt álló gyermek személyes adatai a közösségi médiában felhasználásra kerültek, gyakorolják az általános adatvédelmi rendelet szerint az érintettet megillető jogokat.

Budapest, 2026. július 7.

^[1] https://naih.hu/tajekoztatok-kozlemenyek?download=1321:a-nemzeti-adatvedelmi-es-informacioszabadsag-hatosag-tajekoztatoja-a-2026-evi-orszaggyulesi-valasztasi-kampany-adatvedelmi-vonatkozasairol

^[2] az Európai Parlament és a Tanács a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK Irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 Rendelete (2016. április 27.) (GDPR, általános adatvédelmi rendelet)

Részletek

Kategória: Hírek

Megjelent: 2026. június 30.

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) frissítette az egyablakos ügyintézési mechanizmus (One-Stop-Shop, OSS) keretében hozott döntéseket összegző tematikus esettárát, amely ezúttal a tiltakozáshoz való joggal és a törléshez való joggal kapcsolatos ügyeket dolgozza fel. A kiadvány az EDPB által vezetett nyilvános, a fő felügyeleti hatóságok által hozott, és a GDPR 60. cikke szerinti döntéseket tartalmazó nyilvántartására épül. A frissített összefoglaló bemutatja, hogy az adatvédelmi hatóságok miként értékelik az adatkezelők e jogok gyakorlásával kapcsolatos belső folyamatait, ismerteti a leggyakoribb jogsértéseket és az alkalmazott korrekciós intézkedéseket. Az esettár többek között a közvetlen üzletszerzési célú adatkezelés elleni tiltakozás, valamint a felhasználói fiókok és online profilok törlésére irányuló kérelmek kapcsán született döntéseket dolgozza fel.

Az esettár a következő weboldalról érhető el (angol nyelven):

https://www.edpb.europa.eu/news/one-stop-shop-case-digest-on-right-to-object-and-right-to-erasure-updated_en