Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) 2020 októberében hozta létre a Koordinált Végrehajtási Keretrendszert (Coordinated Enforcement Framework – CEF) azzal a céllal, hogy erősítse és összehangolja a felügyeleti hatóságok közötti együttműködést és jogérvényesítést az EGT területén. A korábbi CEF-akciók a közszféra felhőszolgáltatás-használatát, az adatvédelmi tisztviselők (DPO-k) kijelölését és helyzetét, valamint a hozzáférési jog érvényesülését vizsgálták. A negyedik koordinált akció középpontjába az érintetti jogok közül a törléshez való jog (right to erasure) került, amely az egyik leggyakrabban gyakorolt jog, és amely számos panaszt, illetve hatósági döntést eredményezett az EGT-ben.

2025 folyamán 32 felügyeleti hatóság indított összehangolt vizsgálatot annak feltárására, hogy az adatkezelők miként hajtják végre a törléshez való jogot a gyakorlatban. A vizsgálatok különböző méretű és ágazatú szervezetekre terjedtek ki. Az akció nem minden esetben jelentett formális jogérvényesítési eljárást: egyes országokban tényfeltáró vizsgálatként zajlott, máshol annak eldöntésére szolgált, szükséges-e hivatalos eljárás indítása, illetve több esetben már folyamatban lévő vizsgálatok részeként vagy azok folytatásaként került sor rá. A hatóságok közösen kidolgozott kérdőívet alkalmaztak az adatkezelők megkeresésére; összesen 764 adatkezelő válaszolt.

Az elkészült jelentés a részt vevő hatóságok megállapításait összesíti, és hét visszatérő problémát azonosít. A tapasztalatok részben megerősítették a 2024-es, a hozzáférési jogot vizsgáló koordinált akció

megállapításait: számos szervezetnél hiányoznak a megfelelő belső eljárások az érintetti kérelmek kezelésére, illetve nem biztosítanak elegendő tájékoztatást az érintettek számára. Emellett külön problémaként merült fel, hogy egyes adatkezelők a tényleges törlés helyett nem hatékony anonimizálási technikákat alkalmaznak. A hatóságok következetlen gyakorlatokat tapasztaltak az adatmegőrzési időtartamok meghatározásában, valamint nehézségeket a biztonsági mentésekben

(backupokban) tárolt adatok törlésével kapcsolatban.

Mivel a törléshez való jog nem abszolút jog, több adatkezelő számára kihívást jelent a jog gyakorlására vonatkozó feltételek helyes értelmezése és alkalmazása, különösen az érintetti jog és más jogok, illetve jogos érdekek közötti mérlegelés során.

Összességében a vizsgálatban részt vevő adatkezelők megfelelési szintjét „átlagosnak” értékelték, amely olyan tényezőktől is függött, mint a szervezet mérete, az érkezett törlési kérelmek száma vagy az adott ágazat sajátosságai. Ugyanakkor a jelentés több bevált gyakorlatot is azonosít.

Az összefoglaló, valamint az egyes tagállamokra bontott jelentések a következő linkről érhetőek el (angol nyelven):

https://www.edpb.europa.eu/our-work-tools/our-documents/other/coordinated-enforcement-action-implementation-right-erasure_en